Kedves Olvasóim!

Remélem pihentek már a nyáron és igyekeznek élvezni annak örömeit. Ma néhány sorban a növekedési hormon és a pajzsmirigy hormonok szabályozása közötti összefüggésről beszélnék. Köztudomású ugye, hogy az agyalapi mirigy elülső lebeny, vagy angol nevén “ master gland „(mester vagy vezérmirigy, a hormonrendszer legfőbb irányítója hat különböző hormont termel. Ezek a következők: növekedési hormon, tejelválasztó hormon (prolactin), pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH), a mellékvesekérget stimuláló hormon (ACTH) és a két nemi működéseket irányító hormon: az LH (luteinizáló hormon, tüszőrepesztő hormon) és az FSH (tüszőérlelő hormon).

...persze hogyha akarsz, és keresed és várod... valami olyan felismeréshez, ami nagyon, nagyon sokat jelent majd neked. Többek között rájössz majd, hogy nem te vagy az elsõ, akit megzavar, megrémít és undorral tölt el az emberek viselkedése. Semmi esetre sem vagy egyedül a listán, ez izgalmas és serkentõ felismerés lesz. Nagyon, nagyon sok ember volt már ilyen erkölcsi és lelki válságban, mint te most. Szerencsére volt köztük, aki feljegyezte az akkori problémáit. Tanulsz majd belõlük, ha akarsz.

Nagyon érdekes közlemény jelent meg az ez évi Journal of Clinical Endocrinology egyik számában spanyol szerzők tollából (Antonio Salgado-Somoza, Santiago de Compostela, a közismert zarándokhely neves kórházából) a különböző zsírszöveti hormonok és a szívinfarktus gyakoriságának összefüggéséről. A szív több rétegből épül fel, az izomfal, a szívet burkoló pericardium, vagy szívburok és a kettő között elhelyezkedő zsírszövet. A szerzők zsírszövet hormontartalmát vizsgálták egészségesekben és szívinfarktuson átesett betegekben.

Ma a polycystás ovárium syndroma psychés vonatkozásairól beszélnék.

Néhány újabb tudományos igényű tanulmány azt mutatja, hogy polycystás ovárium syndromában szenvedő hölgyekben mind a szorongásos mind a depresszív tünetek jóval gyakoribbak, mint ilyen betegségben nem szenvedőkben (Benson és Hahn 2008, Evanthia Diamanti-Kandarakis, 2011, Journal of Clinical Endocrinology). A betegek 34 % ában mutattak ki fokozott szorongást és 21 % ukban depressziót. Ennek a ténynek viszonylag kevés figyelmet szenteltek ez idáig, pedig komoly jelentőséggel bír.

Ma egyik kedvenc témámat járnám körbe , a zsírszöveti hormonok kérdéskörét . Számos tudós véli ma úgy , hogy a zsírszövet  szervezetünk legnagyobb hormontermelő szerve , mely különböző hormonokat termel , melyek összekötő kapcsot képeznek a vércukor szintjének alakulása , az inzulin szint és a zsírszövet anyagcseréje , tehát a zsírok felépítése és lebontása között . Megteremtik tehát a kapcsolatot a cukor és a zsíranyagcsere között . Szabályozzák az étvágyat és a testsúlyt is .

Eddig is sokat írtam már arról, hogy a pajzsmirigybetegségek zömét kóros immunválasz, úgynevezett autoimmun folyamat okozza. Ennek megértéséhez érdemes elgondolkoznunk az immunválasz kialakulásán . Írtam már róla és úgy gondolom, ismert, hogy sejtjeink felszínén olyan fehérjék találhatók , melyek a sejt személyi igazolványát adják . Ezeket nevezzük angol nevükön MHC ( major histocompatibility complex -szöveti összeférhetőségi ) molekuláknaK .

"Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból , ahová szétszórtam őket , és visszaterelem legelőjükre , ahol szaporodni és sokasodni fognak "

Minden kedves olvasómnak boldog húsvétot kívánok.

Kedves olvasóim és barátaim !

Visszatérve szabadságomról nekiálltam rendet rakni internetes levelezésemben . Szerintem mindenki tudja milyen iszonyú amikor 350 felgyülemlett e mailből kell kiválogatni a jelentősebbeket . Az angol NHS ( national health service , nemzeti egészségügyi szolgálat )orvosaként mindig megkapom a cég leveleit és aktuális ajánlásait . Emellett persze a Magyar Orvosi Kamarának is tagja vagyok , de ennek persze most semmi köze a mondókámhoz .

A Circulation múlt év novemberi számában közlemény jelent meg Thanassoulis és Ramachandran tollából a coronariabetegségek genetikai hátteréről. Óriási előrelépés történt 2001-ben az emberi géntérkép megfejtésével és annak 2005–ben történt publikálásával. Forradalmian új utat nyitott annak megértése, hogy a genetikai anomáliák a szív-érrendszer megbetegedéseiben is szerepet játszanak. Idetartozik a felnőttkori szívizominfarktus és a genetikai markerek összefüggése.

Most kaptam e mailen egy közleményt a Journal of Pineal Research -tól (tobozmirigy kutatás). A szerzők: Russel J. Reiter, Dun-Xian Tan és Ahmet Korkmaz tollából mely a Fukushimában történt katasztrófa késői biológiai hatásainak megelőzését elemzi. A szerzők szerint a kálium jodid bevitele a pajzsmirigy blokkolásával védelmet nyújthat a pajzsmirigy carcinoma kialakulása ellen, viszont ez csak egy a lehetséges daganatok közül, mely a besugárzási (irradiációs) károsodást követően kialakulhat.