A vérkeringésről szóló írásaim utolsó részének hagytam azoknak a hormonoknak a tárgyalását , melyeket maga az érrendszer és a szív termel a saját szabályozására és részt vesznek a vérnyomás és a vértérfogat , vérátáramlás regulálásában . Kiemelném a vérnyomásemelő hatású ,az ér belső felszinét borító , úgynevezett endothelsejtek által termelt endothelineket és a vese által szabályozott angio-

tensin 2- t , mint aminosavakból álló peptid hormonokat ,valamint az érrendszert , a szivet és az agyat a túlterheléstől védő vérnyomáscsökkentő hatású natriuretikus faktorokat , melyek szintén peptidek , de komoly szerepet játszik az erek tónusának szabályozásában a már tárgyalt aminosavanyagcsere végtermék , a nitrogén monoxid (gondoljanak a Viagrára ), valamint két zsírszerű anyag , mely a prosztaglandinokkal rokon , a tromboxane és a prosztaciklin .

Bevezetőmben említettem , hogy szeretném megvilágítani Önöknek a hormonrendszer és a szív-érrendszer összefonódását és kapcsolatrendszereit .Mai írásomban az agyalapi mirigy, az általa regulált hormonok és és a keringés kapcsolatrendszerét taglalnám . A mellékelt ábra talán az első pillantásra bonyolultnak tűnik , de ha végigszaladunk rajta , látjuk, nem is annyira az . Mindenki számára ismert , hogy a fizikai vagy psychés stressz komoly szív-érrendszeri zavarokat okoz , főleg hosszú távon .

Kedves Olvasóim ! Elnézést a viszonylag hosszú hallgatásért , de erőt kellett gyűjtenem , hogy nekifogjak a hormonok szív -érrendszerre gyakorolt hatásának tárgyalásához . Irásomat megint több részre osztom . Röviden összefoglalnám az agyalapi mirigy fő hormonjai és az általa szabályozott mirigyekben termelődő hormonok fő hatásait a szív érrentszerre. Külön tárgyalnám a nemi hormonok keringésre gyakorolt hatásait , kitérek a női hormon pótlással kapcsolatos meglehetősen ellentmondásos adatokra és a hormonális fogamzásgátlás lehetséges szívérrendszeri mellékhatásaira is .

Öt részből álló írásom végén röviden összegezni szeretném mondanivalómat . Szerettem volna megvilágítani a különböző hormonális rendszerek és az immunválasz összefüggéseit. Remélem sikerült rávilágítanom, hogy az immunrendszer és a fokozott immunválasz gátlólag hathat a pajzsmirigy működésére és igyekeztem megint kicsit nyitni azon az ajtón , amely mögött az autoimmunitás rejtőzik . Remélem sikerült megérteniük az immunologiai shiftek természetrajzát.

Remélem, nem fárasztotta le Önöket nagyon az utolsó fejezetek információtartalma. Az eddigi részekben is törekedtem a legújabb, jórészt angol nyelvű szakirodalom legfrissebb elérhető eredményeinek magyar nyelvű publikálására. Ma az általam oly kedvelt hormon, a melatonin immunrendszeri hatásaival zárnám az immunrendszer és hormonok kapcsolatainak tárgyalását. A melatonin a kísérletes adatok alapján kifejezetten immunstimuláns hatást mutat. Hatását a lymphocyták felszínén lévő MT1 és MT2 (melatonin 1 és melatonin 2) receptorokon kifejtett hatásával serkenti az immunrendszert.

Mai kis szösszenetemben a hormonok és interleukinok kölcsönhatásait tekinteném át a csontszövetben . A csontszövet szerves kollagénból és az abba belecsapódó mészsókból felépülő szabályos gerendázatot mutató szövet . Fő feladata a szervezet vázának kialakítása . Miután a szervezetünket érő fizikai terhelés eléggé változatos és változó irányú , így a gerendázat állandóan alkalmazkodik hozzá , gerendák eltűnnek , újabb gerendák képződnek az aktuális terhelésnek megfelelően .

"Emlékezz: a Bárkát amatőrök, a Titanicot pedig profik építették."

Most kaptam ,elgondolkodtató mondás nem ?

Orvosi praxisom során mindig zavart az a tény , hogy az endokrin megbetegedések kapcsán valamilyen oknál fogva állandóan a pajzsmirigy és annak betegségei állnak az élen és olyan kicsinek érzem az általános ismereteket a többi hormonrendszerünkről , pedig ugye jócskán van belőlük , az is el szokott gondolkodtatni, hogy a TSH ( thyreoidea stimuláló hormon ) is állandóan bekeveredik a pajzsmirigy által termelt hormonok közé , pedig ugye nyilvánvalóan az agyalapi mirigyben , a korábban master glandnek , vagy vezérmirigynek , karmesternek tartott szervünkben termelődik , mely mélyen a koponyaűrben, a hypothalamussal összefüggő nyélen lógva az úgynevezett töröknyeregben helyezkedik el.

Jelen írásomban a nemi hormonok immunrendszerre gyakorolt hatásait szeretném összefoglalni . Régóta köztudott , hogy a nők immunrendszere erősebb mint a férfiaké , ez az előny azonban hátrány is egyben . Segít a fertőzések leküzdésében , ugyanakkor az erősebb immunválasz az oka , hogy nőkben a kóros immunválasz és autoimmun betegségek is jóval gyakoribbak . Mi a magyarázata ennek ? Az utóbbi évek kutatásai függvényében úgy tűnik , hogy egy korábbi írásomban már említett , az aminosav anyagcserében szerepet játszó anyag , a nitrogénmonoxid , amely egy gázhalmazállapotú végtermék , de hírvivő funkciókkal is rendelkezik , emlékeznek Nobel dijat is kaptak érte kutatói , játszik szerepet ebben a funkcióban .

Az utóbbi két évtizedben jelentős előrelépés történt a hormonrendszer és immunrendszer kapcsolatainak feltárása terén. Tisztázódott, hogy ezeket az egymásrahatásokat a nyirokrendszer által termelt - korábban mint emlékeznek már említettem- az úgynevezett cytokinek vagy lymphokinek közvetítik. Fehérjetermészetű anyagokról van szó, ebbe a csoportba számos vegyület tartozik interleukin néven egytől tizenfeletti számozással (interleukin 1, 2, 3 stb. ), ide sorolhatók a vírusellenes hatással bíró interferonok és számos egyéb anyag is.

Kedves olvasóim! Remélem, hogy kipihenték az ünnepek fáradalmait! Az elkövetkező napokban belekezdenék az endokrinium és az immunrendszer kapcsolatának tárgyalásába. A mondanivalómat, tekintettel a téma nagyságára több részre osztom majd: 1) Az immunrendszer és a pajzsmirigyműködés összefüggései, 2) Stresszhormonok és immunrendszer, 3) Nemi működések és immunrendszer, 4) Csontanyagcsere és immunrendszer, 5) Psychés zavarok és az immunrendszer, 6) Egyéb hormonok és immunrendszer, és utána egy rövid összefoglaló.

Nagyon boldog Új Esztendőt kívánok Mindenkinek !