Bevezetőmben említettem , hogy szeretném megvilágítani Önöknek a hormonrendszer és a szív-érrendszer összefonódását és kapcsolatrendszereit .Mai írásomban az agyalapi mirigy, az általa regulált hormonok és és a keringés kapcsolatrendszerét taglalnám . A mellékelt ábra talán az első pillantásra bonyolultnak tűnik , de ha végigszaladunk rajta , látjuk, nem is annyira az . Mindenki számára ismert , hogy a fizikai vagy psychés stressz komoly szív-érrendszeri zavarokat okoz , főleg hosszú távon .

Nézzük végig az ábrát , stressz hatására létrejövő agykérgi izgalom során idegrendszeri ingerületátvivő anyagok szabadulnak fel , melyek a köztiagyban , a hypothalamusban fokozzák részben a szimpatikus idegrendszeri magvak aktivitását , mely adrenalin és noradrenalin felszabadulást eredményez a mellékvesevelőben és a szimpatikus idegdúcokban , ez pedig ugye vérnyomásemelkedéssel és a szivfrekvencia fokozódásával jár együtt .

A másik ágon viszont a már oly sokat tárgyalt mellékvesekérgi aktiváció jön létre, a már tárgyalt sorrendben :

1)corticotropin releasing hormon szabadul fel a hypothalamusban .

2)Ugyanakkor a stressz vasopresszin felszabadulást is előidéz , mely közismert vérnyomásemelő anyag vízvisszatartó hatásánál fogva . Ezen két anyag együttes hatására az agyalapi mirigyben

3) adrenocorticotrop hormon (ACTH ) választódik el .

Miután ez az úgynevezett proopiomelanocortin nevű fehérje bomlásterméke, vele együtt, társultan egyéb opiod ( ópiumszerű , fájdalomcsillapító hatású ) vegyületek is felszabadulnak , melyek fájdalmat csillapítanak , illetve elvonják a figyelmünket a fájdalomról .Gondoljanak egy ökölvívó mérkőzésre , amikor a bokszoló felszakadt fájdalmas szemhéja ellenére is beleveti magát a küzdelelembe .

Az ACTH hatására a mellékvesében

4)cortisol képződik , mely fokozza az adrenalin hatását , tehát emeli ezáltal a vérnyomást és a szívfrekvenciát is .

A cortisol zsírszövetre gyakorolt hatásánál fogva pedig ugye hosszú távon hasi típusú elhízást okoz ,mely veszélyes a keringési betegségek kialakulása szempont-jából . A cortisol emellett katabolikus hatású a fehérjékre nézve , tehát elősegíti a bontásukat. Természtes, hogy egy vékonyodó szívizomfal nehezen tud megbirkózni a ráháruló magas vérnyomás okozta többletfeladatokkal és könnyebben károsodik .

Az adrenalin hatására az érpálya számos ponton szűkül , így a vesében is , melynek hatására egy renin nevű enzym termelődik , mely egy igen erőteljes érszűkítő anyag, az angiontensin II. szintézisét váltja ki . Ez azonban fokozza a mellékvese aldosteron termelését is , mely folyadék és natrium visszatartást eredményez a vesében .Az így megnövekvő vízterek , melyekhez természetesen a vazopresszin is hozzájárul ,fokozott keringésterhelést okoznak a szívben .

Valahol itt vannak elrejtve azok a bűvszavak , melyek a mindennapjainkat megkeserítő elhízás , magas vérnyomás és szív érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszanak .

Jelentős nemi különbség mutatkozik a stressz hatására létrejövő agyalapi mirigy -mellékvese aktiváció mértékében, és hatáserősségében férfiak és nők között. Férfiakban az aktiválódás és a szív érrendszeri hatások jóval kifejezettebbek, ez egyik lehetséges magyarázata a férfiakban tapasztalható szívérrendszeri betegség gyakoriság fokozódásának .

Az agyalapi mirigy mellső lebeny hormonjai között áttérnék a prolactinra , a tejelválasztó hormonra . Ennek jelentősebb kimutatható szív érrendszeri hatása nincs . Egy olyan adatot találtam ,mely során amerikai szerzők észlelték , hogy szervátültetés kapcsán bekövetkező kilökődési reakciót a prolactin szint előzetes megemelkedése megbízhatóan jelzi . Ez inkább a hormon már tárgyalt immunrendszeri hatásaival függ össze .

Hasonló szerkezetű és nagy jelentőségű a növekedési hormon, amely azonban már fontos érrendszeri és szívhatásokkal bír , növeli a szívizom falának vastagságát , fokozza az izomrostok vastagságát és növeli a kontrakcióképességét , javítja a a szív teljesítményét . Nagy - élettani érték feletti - úgynevezett suprafiziológiás adagokban viszont magas vérnyomást , folyadékvisszatartást , keringési elégtelenséget okozhat , pl akromegáliában vagy fiatalkori formájában a gigantizmusban .Mindkettőt az agyalapi mirigy növekedési hormon termelő daganata okozza , csak más életkorban , és kezeletlenül hagyva ezek a beteg igen rövid életűek lennének . Sajnos ugyanez a jelenség állhat elő , ha a növekedési hormont valaki doppingszerként akarja használni . Ilyen elvetemült ember természetesen a hallgatóság soraiban nincs .

A nemi hormonok keringésre gyakorolt hatásáról annak fontossága, a téma közkedveltsége és a körülötte kialakult hiedelmek miatt egy külön írásban beszélnék . Elülső lebeny hormon még a pajzsmirigy stimuláló hormon , a TSH ( thyreoidea stimuláló hormon ). Direkt hatása még a pajzsmirigy hormonok szintézisét fokozó hatás mellett a zsírszöveti hormon , leptin elválasztásának a stimulálása . Ennek révén szerepet játszhat a leptin hatásainak modulálásában . Ilyen például az étvágy szabályozás és a reproduktív funkciók . Erről már ugye beszéltünk , de szerintem még nem eleget.

A pajzsmirigy hormonok, a thyroxin vagy T4 és az egy jódatommal szegényebb formája, a T3 viszont igen komoly hatásokkal bír a szív érrendszerre . Gyorsítják a sejtek anyagcseréjét , fokozzák a szervezet energia és hőtermelését , ezáltal fontos regulátorai a testhőmérséklet alakulásának , érzékenyítik a sejteket az adrenalin hatása iránt , ezáltal a keringést gyorsítják , a pulzusszámot emelik . Ezt a hatását úgy gondolom pajzsmirigybetegeknek nem kell bemutatnom , gyakorlatból ismerik.

Egy hormon maradt még hátra , a szülésben szerepet játszó , „love „ hormonként is ismert oxytocin. Számos hatást fejt ki a szívben , egyik fontos szerepe a később tárgyalandó szívizomban termelődő hormon , a pitvari natriuretikus hormon vagy peptide elválasztásának szabályozása . Komoly szerepet játszik a magzati életben a szívizomsejtek kialakulásában és differenciálódásában .Képes ellensúlyozni a stresszreakciók során már említett ACTH és vazopresszin hatásait .

Összefoglalva , remélem nyilvánvalóvá vált az a tény , hogy a keringés irányításában is a hormonoké a vezető szerep , melynek irányításában persze az agy és a külső környezeti tényezők is nagyon komoly szerepet kapnak. Szerintem mára elég ennyi . Emésszük , nekem is szükségem van rá és szép vasárnapot Önöknek !

Hogyan jut le az ingerület a hypothalamusból az agyalapi mirigy

közvetítésével a test sejtjeihez ?

Jó a növekedési hormon a szivünknek ?

Vagy egy kis stresszoldás inkább ?

Vagy inkább ez ?