Orvosi praxisom során mindig zavart az a tény , hogy az endokrin megbetegedések kapcsán valamilyen oknál fogva állandóan a pajzsmirigy és annak betegségei állnak az élen és olyan kicsinek érzem az általános ismereteket a többi hormonrendszerünkről , pedig ugye jócskán van belőlük , az is el szokott gondolkodtatni, hogy a TSH ( thyreoidea stimuláló hormon ) is állandóan bekeveredik a pajzsmirigy által termelt hormonok közé , pedig ugye nyilvánvalóan az agyalapi mirigyben , a korábban master glandnek , vagy vezérmirigynek , karmesternek tartott szervünkben termelődik , mely mélyen a koponyaűrben, a hypothalamussal összefüggő nyélen lógva az úgynevezett töröknyeregben helyezkedik el. Ez a mirigy az, mely ugye két lebenyből tevődik össze, van az agyalapi mirigy elülső lebeny, mely hat fontos hormont termel, melyek a növekedésben, a mellékvesekéreg, a pajzsmirigy és az ivarmirigyek (petefészek vagy herék –kinek mije van) működésének szabályozásában vesz rész és hatodikként ott a tejelválasztásért felelős hormon, a prolactin. A hátsó hypophysisben (vagy idegi hypophysisben) ürül a véráramba két fontos, már említett hormon: az oxytocin és a vazopresszin. Emberben középső lebeny különállóan nem létezik, de hormonját, a már szintén említett és bőr pigmentációjának fokozásáért felelős pigmentsejteket stimuláló hormont vagy alfa MSH-t vagy melanocyta stimuláló hormont ki tudjuk mutatni az agyalapi mirigy elülső lebenyében. A hat mellsőlebeny hormon tehát a következő: TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) ACTH (mellékvesekéreg stimuláló hormon), FSH ÉS LH (a petefészekre illetve a herére ható serkentő hormonok) a növekedési hormon és a tejelválasztó hormon, a prolactin. Mindegyike fehérjetermészetű hormon, több száz aminosavat tartalmaznak egyenként, az aminosavlánc szerpentinszerűen egy un helixstruktúrába csavarodik fel, melyet kénből álló, un diszulfid hidak, rendeznek egy háromdimenziós alakzatba, az alakzat formájától függően tud kötődni a receptorához, gondoljanak egy lakáskulcs mintázatára. Szemléltetésképpen a prolactin térbeli szerkezetét be is mutatom. A hormonok a köztiagy, a hypothalamus vezérlete mellett működnek, mely különböző gátló és felszabadító hormonokat termel, melyek egy speciális érstruktúrán át az agyalapi mirigybe jutva stimulálják ill., gátolják azt, így szabályozva a női ciklust, a növekedést, a pajzsmirigyműködést és a mellékvesekérget, ezáltal a hőszabályozást, az energiatermelést, anyagcserét és számos fiziológiai folyamatot. Rövid (?) kitérőm után ma a prolactinról, a tejelválasztó hormonról mesélnék Önöknek. A hormont Henry George Friesen kanadai endokrinologus fedezte fel. Egy hosszú 199 aminosavat tartalmazó láncból áll, fentebb említett struktúráját be is mutatnám. Az anyatej elválasztására gyakorolt hatása volt ismert elsőként, ezen kívül számos fontos tulajdonsággal bír. Több helyen termelődik a szervezetünkben, legfontosabb persze az agyalapi mirigy, de termelődik a hypothalamusban, a terhes méhnyálkahártyában és az immunsejtekben, a lymphocytákban is. Fő hatásai: az emlő mirigyállományának stimulálása és tömegének növelése, a tejelválasztás fokozása. Ezen hatásait az ösztrogénekkel és sárgatesthormonnal együtt fejti ki. Terhesség alatt mind az ösztrogének mind a progeszteron gátolják az anyatej elválasztására gyakorolt hatását, amint szüléskor az ösztrogének szintje zuhan a méhlepény leválásával és a tejelválasztás, azonnal megindul. Az egyes sejttípusok által termelt prolactin különböző hatásokat fejt ki. Például az immunsejtek által termelt prolactin a szomszédos lymphocytákra hat és fokozza az immunválaszt. Ezt nevezzük paracriniának , amikor az illető anyag a közvetlen környezetében lévő szomszédos sejtekre hat , információs molekulaként viselkedik , eltérően a valódi hormonhatástól , amikor is a véráramba kerülve távoli szervekben fejti ki hatásait .A prolactin igen fontos szerepet kap a szexuális funkciók szabályozásában , csökkentve a petefészkekre illetve herékre pozitív hatással bíró folliculus stimuláló és sárgatest képződésért felelős hormonok szintjét (FSH és LH ) gátlólag hat az petefészek tüszők érésére és az ovulációra valamint a sárgatest képződésre is . Férfiakban is gátolja a spermiumok képződését és a tesztoszteron szintet is csökkenti. Mindkét nemben csökkenti a libidót. Agyi hatásai közül kiemelném, hogy nőkben segíti az anyai ösztönök kialakulását. Elválasztásának fő gátlója a dopamin. Ismert, hogy a dopamin-szerotoninerg rendszerek egyensúlyának fontossága a hypothalamusban, a szerotonin túlsúlyt eredményező különböző –főleg psychiátriai készítmények, nyugtatók a prolactin szintet emiatt növelik, így gátolják a szexuális funkciókat, vérzészavart okozhatnak nőkben és libidócsökkenést mindkét nemben. Hasonló hatással bír néhány ma már kevéssé használatos vérnyomáscsökkentő és a gyomor bélrendszer mozgására ható gyógyszer, pl. hányáscsillapítók. Fokozza elválasztását a kezeletlen hypothyreosis is a TRH nevű köztiagy hormon szintjének emelése révén. A pajzsmirigy hormonszint esését ugyanis először a köztiagy reagálja le, majd a TRH hatására nő a TSH és egyidejűleg a prolactin szintje. Ezért fontos a hypothyreosis finom beállítása női meddőség esetén. A prolactin elválasztását az ösztrogének is fokozzák, mint az a lenti ábra mutatja majd, tehát a tejelválasztásra képes emlőt a prolactin és az ösztrogének együttesen alakítják ki. Az ösztrogének ilyen irányú hatása lehet felelős azért a tényért, hogy fogamzásgátlót szedő nőkben a libidó csökkenhet. A tartós stressz is növeli a prolactin szintet, mely nyilván libidócsökkentő. Kinek van kedve bombazáporban szexelni? Alacsonyabb rendű állatokban a prolactin komoly szerepet játszik a víz és sóforgalom szabályozásában. Ez a hatás terhességben visszaköszön, ugyanis a méhnyálkahártya és a méhlepény által termelt prolactin fontos a magzati vízterek, a magzatvíz mennyiségének szabályozásáért. Ezért figyeljük olyan éberen pajzsmirigy alulműködésben szenvedő terhes nők magzatvíz mennyiségét. A hormon, mint említettem már immunrendszeri serkentő hatásánál fogva jelentős szerepet játszik a magzat immunrendszer érésében. Az agyalapi mirigy hormontermelő daganatai közül a prolactinsejtes tumorok a leggyakoribbak, de miután a prolactin elválasztást a dopamin jól gátolja, így a dopamin hatással bíró szerek nagyon alkalmasak és beváltak a daganat hormontermelésének csökkentésére, sőt magának a daganatnak a gyógyítására is. Összefoglalva egy olyan hormont szerettem volna bemutatni, mely a modern endokrinológiai kutatások üdvöskéje, kiterjedt biológia és élettani hatásokkal bír és eléggé ki nem hangsúlyozhatóan, jól mutatja be azt a szoros összefüggésrendszert mely az idegi szabályozást, hormonális szabályozást és az immunrendszert összeköti. Most jó éjt! Biztosan fáradtak már. Remélem inkább üdítő, mint fárasztó voltam.

A szabályozás tömören.A dopamin gátol az ösztrogén stimulál .

És jó éjt ,ilyen szép álmot !