Sok szó esett az autoimmunitás szerepéről a pajzsmirigy betegségek kialakulásában és ennek genetikai hátteréről. Ennek tanulmányozása intenzíven folyik. Múlt év őszén jelent meg Effraimidis és Wiersinga tanulmánya Hollandiából. 790 olyan 18 és 65 év közötti hölgy sorsát követték 5 éven át, akik családjában legalább egy immun pajzsmirigy beteg előfordult. A csoportban kimutatható betegség nem volt jelen a megfigyelési periódus kezdetekor. Az ötéves periódus végére a hölgyek 4, 8 %-ában (38 beteg) fejlődött ki pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis). Túlműködés (hyperthyreosis) 13 hölgyben fejlődött ki, ez az összlétszám 1, 6 % a. A hypothyreosisok közül 34 bizonyult valódi sejtpusztulással járó ún.

Kedves Olvasóim!

Remélem pihentek már a nyáron és igyekeznek élvezni annak örömeit. Ma néhány sorban a növekedési hormon és a pajzsmirigy hormonok szabályozása közötti összefüggésről beszélnék. Köztudomású ugye, hogy az agyalapi mirigy elülső lebeny, vagy angol nevén “ master gland „(mester vagy vezérmirigy, a hormonrendszer legfőbb irányítója hat különböző hormont termel. Ezek a következők: növekedési hormon, tejelválasztó hormon (prolactin), pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH), a mellékvesekérget stimuláló hormon (ACTH) és a két nemi működéseket irányító hormon: az LH (luteinizáló hormon, tüszőrepesztő hormon) és az FSH (tüszőérlelő hormon).

...persze hogyha akarsz, és keresed és várod... valami olyan felismeréshez, ami nagyon, nagyon sokat jelent majd neked. Többek között rájössz majd, hogy nem te vagy az elsõ, akit megzavar, megrémít és undorral tölt el az emberek viselkedése. Semmi esetre sem vagy egyedül a listán, ez izgalmas és serkentõ felismerés lesz. Nagyon, nagyon sok ember volt már ilyen erkölcsi és lelki válságban, mint te most. Szerencsére volt köztük, aki feljegyezte az akkori problémáit. Tanulsz majd belõlük, ha akarsz.