Kedves olvasóim !

Nem tudok megszabadulni a kövérség problémakörétől , remélem nem untatom Önöket ,ha beszámolok legújabb informá­cióimról . Sok szó esett már az étvágy hor­monális szabályozásáról . Közismert , hogy a stress és a viscerális tipusú (hasi ) elhízás korunk népbeteg­ségévé vált . A stress hatására az agyalapi mirigy –mellékve­sekéreg tengely aktivitása, ezáltal a már szintén tárgyalt cortisol elválasztása foko­zódik, ez a legújabb vizsgálatok alapján fo­kozza az étvágyat és a táplálékfelvételt az emberek 70 %- ában ,30 %- ukban csök­kenti és ezáltal jelentős szerepet játszik az elhízás és az ehhez társuló betegségek ki­alakulásában.

A mai napon a polycystás petefészek syndromáról szeretnék írni, mely a női hormonális eredetű meddőség és a nőkben észlelhető fokozott szőrnövekedés leggyakoribb oka.

Első leírói két amerikai nőgyógyász kolléga (1935) Irving Stein és Michael L Leventhal voltak, korábban a betegség a nevüket viselte, ma ez az elnevezés már kevéssé használatos.

A szakállas nők diabetese volt az első megfogalmazás.

Ez a kifejezés utal a betegség fontosabb tüneteire: szőrnövekedés vagy másnéven hirzutismus, cukorbetegségre való hajlam, elhízás vagy túlsúly, csökkent fertilitás, a tüszőrepedés hiánya vagy magyarán szólva anovuláció.

Kétszobányi pincemûhelyében fohásszal fordult egyszer Paracelsus Istenhez – az ô megfoghatatlan istenéhez, bármelyik istenhez –, hogy küldjön néki egy tanítványt. Alkonyodott. A kandallóban pislákoló tûz kósza árnyakat vetett. Paracelsusnak nehezére esett volna felállni és meggyújtani a vaslámpát. Olyannyira erôt vett rajta a kimerültség, hogy meg is feledkezett az iménti kérésérôl. Már eltûnt az éjszaka homályában az olvasztókemence, a sok porlepte lombik, amikor egyszerre csak kopogás hallatszott.

A vérkeringésről szóló írásaim utolsó részének hagytam azoknak a hormonoknak a tárgyalását , melyeket maga az érrendszer és a szív termel a saját szabályozására és részt vesznek a vérnyomás és a vértérfogat , vérátáramlás regulálásában . Kiemelném a vérnyomásemelő hatású ,az ér belső felszinét borító , úgynevezett endothelsejtek által termelt endothelineket és a vese által szabályozott angio-

tensin 2- t , mint aminosavakból álló peptid hormonokat ,valamint az érrendszert , a szivet és az agyat a túlterheléstől védő vérnyomáscsökkentő hatású natriuretikus faktorokat , melyek szintén peptidek , de komoly szerepet játszik az erek tónusának szabályozásában a már tárgyalt aminosavanyagcsere végtermék , a nitrogén monoxid (gondoljanak a Viagrára ), valamint két zsírszerű anyag , mely a prosztaglandinokkal rokon , a tromboxane és a prosztaciklin .

Bevezetőmben említettem , hogy szeretném megvilágítani Önöknek a hormonrendszer és a szív-érrendszer összefonódását és kapcsolatrendszereit .Mai írásomban az agyalapi mirigy, az általa regulált hormonok és és a keringés kapcsolatrendszerét taglalnám . A mellékelt ábra talán az első pillantásra bonyolultnak tűnik , de ha végigszaladunk rajta , látjuk, nem is annyira az . Mindenki számára ismert , hogy a fizikai vagy psychés stressz komoly szív-érrendszeri zavarokat okoz , főleg hosszú távon .

Kedves Olvasóim ! Elnézést a viszonylag hosszú hallgatásért , de erőt kellett gyűjtenem , hogy nekifogjak a hormonok szív -érrendszerre gyakorolt hatásának tárgyalásához . Irásomat megint több részre osztom . Röviden összefoglalnám az agyalapi mirigy fő hormonjai és az általa szabályozott mirigyekben termelődő hormonok fő hatásait a szív érrentszerre. Külön tárgyalnám a nemi hormonok keringésre gyakorolt hatásait , kitérek a női hormon pótlással kapcsolatos meglehetősen ellentmondásos adatokra és a hormonális fogamzásgátlás lehetséges szívérrendszeri mellékhatásaira is .

Öt részből álló írásom végén röviden összegezni szeretném mondanivalómat . Szerettem volna megvilágítani a különböző hormonális rendszerek és az immunválasz összefüggéseit. Remélem sikerült rávilágítanom, hogy az immunrendszer és a fokozott immunválasz gátlólag hathat a pajzsmirigy működésére és igyekeztem megint kicsit nyitni azon az ajtón , amely mögött az autoimmunitás rejtőzik . Remélem sikerült megérteniük az immunologiai shiftek természetrajzát.

Remélem, nem fárasztotta le Önöket nagyon az utolsó fejezetek információtartalma. Az eddigi részekben is törekedtem a legújabb, jórészt angol nyelvű szakirodalom legfrissebb elérhető eredményeinek magyar nyelvű publikálására. Ma az általam oly kedvelt hormon, a melatonin immunrendszeri hatásaival zárnám az immunrendszer és hormonok kapcsolatainak tárgyalását. A melatonin a kísérletes adatok alapján kifejezetten immunstimuláns hatást mutat. Hatását a lymphocyták felszínén lévő MT1 és MT2 (melatonin 1 és melatonin 2) receptorokon kifejtett hatásával serkenti az immunrendszert.

Mai kis szösszenetemben a hormonok és interleukinok kölcsönhatásait tekinteném át a csontszövetben . A csontszövet szerves kollagénból és az abba belecsapódó mészsókból felépülő szabályos gerendázatot mutató szövet . Fő feladata a szervezet vázának kialakítása . Miután a szervezetünket érő fizikai terhelés eléggé változatos és változó irányú , így a gerendázat állandóan alkalmazkodik hozzá , gerendák eltűnnek , újabb gerendák képződnek az aktuális terhelésnek megfelelően .

"Emlékezz: a Bárkát amatőrök, a Titanicot pedig profik építették."

Most kaptam ,elgondolkodtató mondás nem ?