Kedves Olvasóim,

Összegyűjtöttem régebbi cikkeimet, talán ezeket is szívesen olvassák.

 

2010.08. 01.

A mai napon a pajzsmirigy funkcionális zavarait okozó ún. autoimmun betegségekről

szeretnék mesélni Önöknek .

Mint tudják a pajzsmirigy működési zavarai igen gyakoriak, lehet pajzsmirigy hormon alultermelés (hypothyreosis) vagy fokozott termelés (hyperthyreosis, Basedow kór, Graves kór, Flajani kór, ahány ország –annyi neve van)–de az eredmény ugyanaz – az energia háztartás zavara, pajzsmirigy hyperfunctio esetén jelentős energiatöbblet, hypothyreosis

esetén jelentős energiahiány. A tünetek is ebből következnek – de erről másutt már szóltam.

A betegségek kialakulása hátterében igen magas százalékban (90 %) ún. autoimmun

folyamat ill. betegség áll.

Ahhoz, hogy ezt megértsük –pár mondatban szólnék az immunrendszer működéséről.

Tudjuk, hogy a biológiai szabályozás egyik alappilléréről van szó (idegrendszer, hormonrendszer, immunrendszer) Szerepe a saját és nem saját, vagy idegen felismerésében és eltávolításában van.

Hogyan is működik?

Az immunrendszert speciális sejtek –az ún. limfociták alkotják, amelyek szinte mindenütt megtalálhatók a szervezetünkben szétszórtan. A limfociták állandó őrjáratban vannak

És ellenőrzik a sejteket a felszínükön lévő azonosítók alapján – elkérik a személyijüket.

Ők a szervezet rendőrsége.

Mi is ez a személyi igazolvány?

Molekulák, melyek a sejtek belsejében termelődnek –az ún. citoszolban. Miután azonosításuk először a szövet és szervátültetések során merült fel, nevük MHC (major histocompatibility Complex - szöveti összeférhetőségi complexek). Önmagukban fehérjemolekulák, melyek azonban megkötik a sejtben keletkező fehérjedarabkákat (polypeptid láncok), képesek felúszni (segítséggel persze) a sejt felszínére, és bemutatni –

akár egy transzparenst, hogy ez van bennünk, ne bántsatok. A limfociták ezt felismerik

Receptoraikkal (T sejt receptor, B sejt receptor, annak megfelelően, hogy milyen limfocitáról van szó), és békén hagyják a sejteket, ha épek. Ha károsodottak vagy fertőzöttek (vírus, baktérium) vagy degeneráltak (daganatsejtek) elpusztítják és elemésztik!

Az MHC molekulák 3 nagy alosztályba sorolhatók és minden emberben eltérnek egymástól.

Ezért nehéz szöveti donort találni.

A 6. számmal jelzett kromoszómán elhelyezkedő kb. 140  gén kódolja őket .

Az elmondottakból következően –ha működésük zavart – az immunrendszer működésének zavarát is okozzák. Miután struktúrájuk öröklődik – így az általuk okozott zavar ill. betegség is öröklődhet.

Ahogy ez meg is figyelhető az autoimmun kórképekben -ezt én is megfigyeltem gyakorlatomban. Bizonyos MHC konstellációk esetén az autoimmun, kórképek jóval

Gyakoribbak. .

Miről is van szó?

 Pl. vírussal fertőződik a szövet. A benne levő sejtek fehérje-összetétele

Megváltozik, az MHC molekulák felviszik az idegen fehérjét a sejtfelszínre és elindul az immunreakció a saját sejt és szövet ellen.

Autoimmun reakció bármely szövetben előfordulhat.

Ha csoportosítani akarjuk, vannak ún. sok szervet érintő (polysystémás) vagy egy szervet érintő (szervspecifikus) autoimmun kórképek.

A pajzsmirigyben elég gyakoriak. ezek a megbetegedések.

Miért is?

Mert ugye a thyroxin molekula jódot tartalmaz, a táplálékkal jodidot viszünk a szervezetünkbe mely negatív töltésű ion és egy proton felvételével alakul át elemi jóddá

mely reagálni tud a tirozin benzolgyűrűjével. Remélem ezért a kis kémiai kitérőért, remélem, nem haragudtak meg nagyon, tudják-mindenkinek van gyengéje, A jodid –jód átalakuláshoz az energiát a hidrogéperoxid adja.  A H2O2 viszont erős roncsolószer, roncsolja a sejteket.

A folyamat tehát feltételezve a következő.

Van egy jelentéktelen infekció –pl. vírusfertőzés, amely megváltoztatja a sejt struktúráját,

a limfociták felismerik –létrejön egy kezdeti sejtkárosodás. Ennek kapcsán hidrogénperoxid kerül a sejtközti térbe, további roncsolás, további sejtkárosodás –fokozódó immunválasz

És létrejön egy ördögi kör és maga a betegség, ami addig tart –míg az immunrendszer meg nem nyugszik. Ez az esetek többségében azért pár hónap után szerencsére bekövetkezik,

Kb. 20 %-ban nem, ilyenkor sajnos operatív kell beavatkoznunk, vagy műtétileg- a károsodott szerv eltávolítása vagy újabban radioaktív jód segítségével (a szerv kémiai

Eltávolítása). Ez is megszünteti az immunfolyamatot.

Ma már az immunválaszt mérni is tudjuk az ún. Antitestmérésekkel, mely kötelezően hozzátartozik a kezeléshez.

Milyen pajzsmirigy autoantitesteket ismerünk?

1/ a TSH receptor ellenes antitest, elsősorban hyperthyreosisban fontos, a betegség kialakulásában és zajlásában fontos szerepe van (rövidítése: TRAK tireotropin receptor antikörper vagy Trab  TSH receptor ellenes antibody). Ha magas a szint- a betegség

nagy aktivitását jelzi, ha csökken –akkor az a javulás ill. gyógyulás jele. Tulajdonképpen

a pajzsmirigysejt felszínén lévő TSH receptorhoz kötődik, és ez által stimulálja a sejt hormontermelését.

2/ másik igen fontos antitest az un antiTPO, mely a jodid elemi jóddá történő átalakítását végző tireoidea  peroxidáz enzim ellen termelődik, Nagy sejtmembrán fehérjéről van szó, az ellene irányuló immunreakció elpusztítja pajzsmirigysejtet és hypothyreosist okoz, leggyakoribb formája az ún Hashimoto féle thyreoiditis, melyet első leírójáról neveztek el, ne keverjék össze a tábornok Hashimotoval kérem!

A két betegség tulajdonképpen keveredhet is, számos esetben látjuk, hogy mind a TRAK mind az  antiTPO egyszerre jelen van. Ilyenkor a klinikai kép is változhat, túlműködésként indul, mely spontán alulműködésbe megy át.

3/ antithyreoglobulin, -ezekben a kórképekben a jelentősége kisebb, meghatározásának

főleg a pajzsmirigy daganatos betegek gondozásában van. Jelentősége.

4/ thyreoidea microsoma ellenes antitest. Jelenleg annyira nem fontos. legalábbis én nem tudok róla.

Mint említettem nemcsak a diagnózis felállításában van az antitestméréseknek szerepük, hanem a folyamat követésében és a prognózis felállításában is.

Csökkenteni lehet a szintjüket, mellékvesekéreg hormonszármazékok ezt meg is tennék, de tekintettel a több éves lefolyásra adásuk nem jön szóba. Mint egy korábbi írásomban említettem a szelén adása is kedvező, 20 % kal is képes csökkenteni az antitest szintet,

És különösebb mellékhatás nélkül teszi ezt.

Fontos téma a jód! Ha fokozom a jódbevitelt, nő a jodidkoncentráció és természetesen

Vele emelkedik a hidrogénperoxid koncentrációja is és fokozódik a sejtpusztulás.

A hatás tehát fordított, mint amit várok. Vannak is adatok Hong Kongból, Skóciából,

hogy a kötelező jódozással nő az immunbetegek száma. Most már értik miért, ugye?

Szóval óvatosan azzal a jóddal. Napi 150 mikrogramm össz-vissz –ossza be a szervezet.

Higgyék el, megteszi.

Az immunrendszer és a hormonkutatások nagy és bonyolult és rengeteg meglepetést tartogató terület, de szerintem most megint lefáradtunk egy kicsit, én biztos.

Úgyhogy most elköszönök.

Szép és tartalmas napot Önöknek!

Még hallanak rólam !!

 

----------------------------------------------------------------------------

2010. 07. 28

Kedves olvasóim!  Ma este a cinkről, szervezetünk egy igen fontos nyomeleméről szeretnék Önöknek mesélni.

A cink fém, mely a periódusos rendszer12. oszlopában található. Földünkön nagy mennyiségben fordul elő, főleg Amerikában, Ausztráliában I, Indiában de Európa bizonyos részein is, amit a mellékelt- Erdélyben fellelt nagy edény is bizonyít.

Maga a név nagy elődömtől –Paracelsustól származik, de gyógyító hatása már a Krisztus utáni 1-2. században írt indiai gyógyító szent könyvekben –az un Ayurvédákban is megjelenik.

Az alchimisták nagy előszeretettel foglalkoztak vele -, általuk alkalmazott jele a fenti ábrán látható.

A fémművességben és az iparban betöltött szerepét szerintem most kihagyhatjuk, koncentráljunk elsősorban biológiai hatásaira.

Egyik legfontosabb nyomelemünk, melynek kivételes biológiai és egészségügyi jelentősége van.-

Hiányában igen súlyos tünetek: növekedési zavar, késői nemi érés, bakteriális és virális fertőzések iránti fogékonyság és hasmenés jelentkezik.

Évente 800000 kisgyermek korai halálához járul hozzá a cinkhiány.

Számos enzim un aktív centrumában, fordul elő a cink. Melyek ezek?

Igen fontos enzim az ún. carboanhydrase. Ez az enzim a CO2  hydrocarbonattá történő átalakítását végzi, mely a tüdőben visszaalakul CO2 dá, melyet ugye kilélegzünk.

Ezáltal igen fontos a szerepe a biológiai végtermékek eltávolításában és a vér savasságának

(szakzsargonban pH) beállításában. Ha csak ennyi lenne is már sok, lenne, nem?

Emellett azonban megtalálható a carbopeptidasekban, melyek a bélben a fehérjék lebontását

Végzik és elősegítik az aminosavak felszívódását.

Növényekben is jelen van az ún. ß carbo anhydrase melyek a levelek képződéséhez szükséges.

Szerepet játszik emellett a nukleinsavak anyagcseréjében –RNS, DNS, fontos a biológiai jelátvitelben, és a fehérjéket kódoló gének ún. expressiójában –tehát akkor, amikor a fehérje

Szintézise megkezdődik. . A sejtmagban zink-ujjak vagy vagy zincfingerek formájában található.

Egy 2006 ban végzett tanulmány szerint a fehérjék 10 % ában található meg.

Az agyban is raktározódik, az idegsejtek közötti összeköttetésekben -, a szinapsisokban és

Befolyásolja az agy érzékenységét v irritabilitását. A tanulásban is szerepet játszik.

Ennek ellenére az agy sötét lovaként ismert –, de nagyobb mennyiségben agyi károsodást is okozhat.

Szóljanak már rám, hogy fejezzem be a cink tömjénezését, mert a végén mindenki rohan

A patikába és a gyógynövényboltokba, üvöltve, hogy ZINKET AKAROK!

Hát, ha még leírom, hogy a cinkkel foglalkozott a Teremtés Könyve is időszámításunk szerint az 10. és 5. század között is, meg persze az ógörögök, de hát ők mivel nem?

Kétmilliárd ember szenved cinkhiányban a becslések szerint.

Szervezetünkben kb. 2-4 gramm cink található, nem sok –de a szükséges.

Mint említettem már – a cink szerepet játszik a növekedésben, a sexuális érésben

És az anyagcsere folyamatokban, a cukorszint szabályozásában is (az inzulin is tartalmazza)

De fontos a szerepe az újabb kutatások szerint a korral összefüggő szembetegségek kialakulásában (macula degeneratio). Még a prosztata váladékban is megjelenik. URAIM?!

A cink véd a bőr leégése ellen is, naptejekben, samponokban is megtalálható.

A cink ionoknak a gombás fertőzések elleni védelemben is szerepe van.

Úgy döntöttem nem dicsérem tovább –elég volt.

Azért még leírom, hogy ajánlott napi adagja: nőkben napi 8 mg, férfiakban 11 mg.

Ezt tudniuk kell! . Feleségük úgyis kérni fogja!!

Többet ne, mert mérgezést okoz!!!

Azért még jó éjszakát kívánva megmutatom azt a szép tálat, mely édes Erdélyünkből került elő:

2010. 07. 20

The syndrome was first described in 1935 when American gynecologists Irving F. Stein

., and Michael L. Leventhal associated the presence of ovarian cysts with anovulation.

 A mai napon a polycystás petefészek syndromáról szeretnék írni, mely a női hormonális eredetű meddőség és a nőkben észlelhető fokozott szőrnövekedés leggyakoribb oka.

Első leírói két amerikai nőgyógyász kolléga (1935) Irving Stein és Michael L Leventhal

Voltak, korábban a betegség a nevüket viselte, ma ez az elnevezés már kevéssé használatos.

A szakállas nők diabetese – volt az első megfogalmazás.

Ez a kifejezés utal a betegség fontosabb tüneteire: szőrnövekedés v hirsutismus, cukorbetegségre való hajlam, elhízás v. Túlsúly, csökkent fertilitás, a tüszőrepedés hiánya –vagy magyarán szólva anovuláció.

Előfordulási gyakorisága magas, a termékeny korban lévő nők 5-10 % a.

Morphologiailag igen jellemző a petefészkek típusos elváltozása – a cysták, melyek elborítják a felszínt-tulajdonképpen meg nem ért, és repedt tüszőknek felel meg.

A klinikai tünetek 3 hullámban jelentkeznek. Tizenéves korban a testsúlynövekedés és

Fokozott szőrnövekedés, aknék, zsíros bőr –főleg bőrgyógyászati tünetek.

Huszonéves korban az ovuláció hiánya miatt a meddőség jellemző mely általában persze párosul a meglévő bőrtünetekkel –így a diagnózis felállítása viszonylag egyszerű.

Harmadik hullámban az anyagcsere és érrendszeri tünetek megjelenése általában 40 év felett:

Fokozott diabetes hajlam, magasabb koleszterin szint, gyakoribb magas vérnyomás és

Gyakrabban előforduló érrendszeri történések.

Mik a betegség okai?

Ha megvizsgáljuk ezeket a fiatal hölgybetegeket egy nagyon alapvető megállapítást, tehetünk,

Egy részük kifejezetten sovány vagy csinos, nagyobb százalékuk túlsúlyos.

Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján ma már tudjuk, hogy a betegség kialakulása mögött számos ok húzódhat meg.- ezért beszélünk syndromáról –tehát orvosi nyelven szólva tünetek összességéről, tehát azonos tünetek hátterében különböző okok találhatók.

A betegek anamnesisében az örökletesség általában megfigyelhető.

Ahhoz, hogy a betegség kialakulását megérthessük megint vissza, kell nyúlnunk szeretett

biokémiánkhoz –melyhez remélem már minden olvasóm kedvet kapott.

Mi történik az ováriumban?

A petefészekben ugye ott találhatók az ún. kezdeti v primordiális tüszők, melyből minden ciklus elején elkezd fejlődni néhány tüsző, ez a kiválogatódás (persze hormonális hatásokra,

Itt az un Anti Müllerian hormon játszik szerepet, szerintem már említettem korábban)

Majd kialakul az, un domináns tüsző, mely megérik és megreped a 14. napon. A tüsző

megéréséhez nagy mennyiségű  ösztrogen, estradiol szükségeltetik, mely elsősorban a tüsző

folyadékban van jelen és a tüsző falában, termelődik és csak kis százalékban lép ki az érpályába –ill. a vérbe, ahol persze szintén kifejti a hatásait.

Az oestrogén produkció koleszterinből indul és férfihormonszerű anyagokon (17 OH progeszteron, androstendion) keresztül képződik. A folyamat igen szigorú controll alatt áll,

A tüszőfal külső rétegeiben találhatók az ún. theca sejtek –melyek az agyalapi mirigy luteinizáló hormonjának hatására (LH) férfihormont, vagy androgent képeznek mely a fal belsőbb rétegeiben az ún. granulosa sejtekben tovább alakul estradiollá, ezt a folyamatot katalizálja az FSH (folliculus stimuláló hormon, szintén agyalapi mirigy elülső lebeny eredetű). Emellett még számos hormon irányítja a folyamatot –erről megint írtam már.

Kiemelten fontos közülük az inzulin, mely a theca sejtek férfihormon termelésére hat kedvezően –és úgy tűnik a jelenlegi kutatások alapján, hogy ennek van igen fontos szerepe

A betegség kialakulásában.

Hogyan is?

A hormonhatáshoz receptor szükséges, mely a sejt felszínén található jelen esetben, mármint az inzulinreceptor esetében de egyéb hormonoknál (steroidok pl. a sejtmagban található. ).

Képzeljük el, hogy a receptor struktúrája, külalakja megváltozik, és már kis hormonmennyiségre is fokozottan reagál. Ez általában genetikai mutáció eredménye és ez jellemző és ez jellemző az öröklődő típusra. Ilyenkor az inzulinszint általában nem magas,

De a jelenlévő inzulin fokozottan hat a petefészekben és a férfi hormonok képzését fokozza

Mely ugye fokozott szőrnövekedéssel jár, az ovulációt gátolja, és másodlagosan gyarapítja a testsúlyt is, persze. A tesztoszteron ugye növeli a testtömeget. ?

A másik esetben a beteg testsúlya először megnő, a zsírszövet mennyisége is megnő, a zsírszöveti hormonok hatására kialakul az ún. inzulinrezisztencia, magyarán az inzulinhatás

Az izmokban, zsírszövetben, májban csökken, de nem a petefészekben! és a magas

inzulin szint kiváltja a tüneteket, anabolikus hatásánál fogva tovább növeli a testtömeget is.

A két típus tehát szinte ránézésre és gondos anamnézis felvétellel elkülöníthető.

A kezelés mindkét esetben ugyanaz –a fertilitás helyreállításhoz csökkentjük az inzulin szintjét és az inzulin hatását a petefészekben. Ilyen gyógyszer a ma nagy slágere – a metformin .

Ennek adásával a férfihormonszint csökken és a fertilitás helyreáll. Amerikában egyéb készítményeket is használnak, az ún. glitazonokat , ezek Magyarországon első és másodsorban is a cukorbetegség kezelésére használatosak .

Mint a leírtakból kitűnik a második típus esetén, van értelme a fogyókúrának, normál testsúlyú betegnél teljesen értelmetlen és felesleges (alacsony leptinszint lesz csak a következménye, mely fokozza a meddőséget, a méh energetikájának a zavarát fogja okozni).

Vannak még ritkább formák is. Vegyük például a hypothyreosist, vagy csökkent pajzsmirigyműködést. Az anyagcsere lassulása következtében a tüsző nem érik meg,

A benne levő petesejt a megtermékenyülés hiányában elpusztul, de maga a tüszőfal

Sejtállománya – a thecasejtek ott maradnak és termelik a tesztoszteront – ugyanazokat a tüneteket okozva, mint maga a polycystás ovárium syndroma. Ugyanezt okozzák a magas

Tejelválasztó hormonszinttel járó állapotok (hyperprolactinaemia), ugye szoptatás kapcsán sincs peteérés. Hasonló férfihormonszint emelkedést és klinikai képet okoznak a mellékvese

férfihormon túltermeléssel járó kórállapotai, daganatok vagy öröklődő enzim defektusok.

Ezek a betegek persze a cortisol hiánya miatt inkább soványak.

Szóval, amikor polycystás ovárium syndromára gondolunk –ezeket is gondoljuk át.

Nem unják még? Olyan szép meleg júliusi nap van.

Menjenek hölgyeim a strandra – most elhagyom Önöket, és szép napot kívánok!! 

http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/sziv/20100719-az-antioxidansok-ujabb-kedvezo-hatasara-bukkantak.html

2010. 07.12. 

Kedves olvasóim ma egy újabb mesémmel szeretném untatni Önöket,

mely a női nemi hormonok nagy csoportjáról –az ösztrogénekről szól

Ezek a hormonok, un steránvázas vegyületek, melyek igen fontos szereppel bírnak a női termékenység kialakulásában, a menstruációs ciklus felépülésében, az elsődleges (ivarszervek-de csúnya szó) és másodlagos (külsőleges) nemi jelleg, pl. emlők, nőies zsíreloszlás, nőkre jellemző csontozat kialakításában. Emellett pl. a nemi vágy irányítása is feladatuk és számos egyéb hatásuk is ismert –de tekintettel gyengülő memóriámra -a többi még a későbbiekben jut majd eszembe.

A nőkben megtalálható legfontosabb steroid az un. 17 ß oestradiol (v E2), emellett még jelen van az oestrone (v E1) és az E3 v oestriol. A gyűrűkön lévő OH csoport száma adja a különbséget közöttük, képződésük helye és biológiai hatásuk is kissé eltérő.

Már az ízeltlábúakban megjelennek a törzsfejlődés során és valamennyi gerinces állatban

megtalálhatóak .

Emellett, hogy bonyolítsuk az ügyet egyéb oestrogénszerű molekulák is megtalálhatók a

természetben ill. környezetünkben

Miután fontosságuk kemizálódó világunkban egyre nő mindenképpen beszélni akarok

róluk .

3 nagy csoportjuk van:

1./ az un fitooestrogenek vagy növényi eredetű oestrogenek.

2./ mycooestrogenek –vagy gomba eredetű oestrogének

3./ xenooestrogének – műanyagipari vagy a kémiai szerek, kozmetikumok előállítása során képződő hulladékok –talán ma ezekről esik a legtöbb szó-, olyan hulladék anyagok melyek a mesterséges környezetünkben fokozódó mértékben vannak jelen, és képesek oestrogénszerü hatásuknál fogva szétzilálni hormonrendszerünket, ezért un endokrin disruptoroknak is nevezzük őket.

Remélem kellőképpen megijedtek már –de a java még csak most jön a történetnek.

Az emberi oestrogenek zömmel a petefészek un theca sejtjeiben termelődnek, ezek

az érő tüszők falában találhatók, cholesterinből indul szintézis és férfihormonszerű anyagokon keresztül képződik az oestradiol. Ennek a ténynek fontos szerepe van a policystás

petefészek syndroma kialakulásában –ez azonban egy másik történet már.

Emellett oestrogenek termelődnek a májban, mellékvesekéregben, emlő és zsírszövetben is,

Van is biológiai jelentőségük – a rubensi alkatúak köztudomásúlag könnyebben esnek teherbe

(magasabb az oestrogen szintjük ugyanis).

Szerepük kapcsán említettük a másodlagos nemi jegyek kialakulását (zsíreloszlást), emellett csökkentik a növekedés ütemét, az izomszövet mennyiségét, hatásuk van az érfalakra (védő, antioxidánsok) és a bőrre valamint nyálkahártyákra, fokozzák a hüvelyfal síkosságát, növelik a méh nagyságát. Növelik a védő cholesterin szintjét! Klimactérium előtt szinte nem fordul elő infarktus, csak igen erős dohányosokban.

Komoly idegrendszeri hatásuk is van, hiányukban jóval gyakoribbak a psychés megbetegedések.

Gyógyászatban a jelentőségük közismert: szájon át történő fogamzásgátlás, menopausa utáni hormonpótlás.

Itt álljunk meg –mert ez nagyon fontos kérdés!! Ugye minden nő szeretne fiatal maradni és

aktív életet élni. Ez ösztrogénnel könnyebb, de ugye mindenkinek eszébe jut az a Wyeth tanulmány, miszerint az emlődaganat kockázata nagyobb a hormonpótlásban részesülő nőkben, mint a nem szedőkben. Ez Amerikában nem, de Magyarországon sajnos elég volt, hogy meghúzza a vészharangot a pótlás felett, és el sem gondolkoztunk rajta, hogy a harangszó indokolt volt-e, pedig minden eszköz rendelkezésre áll a korai emlőrák szűréshez –ugye?  Az első néhány évben pedig az emlőrák kockázata minimális, 10év szedés után nő a kockázat jelentősebben.

A gyakorlati haszonról ne is beszéljünk - kevesebb csontritkulás és törés, aktívabb szexuális élet, nincs hüvelyszárazság, hőhullámok -és így tovább. A szív és érrendszerre gyakorolt hatást illetően tablettában adva sajnos sok olyan anyag szintézisét fokozza a májban melyek

fokozott véralvadást okoznak. Ugyanez nem jelentkezik –ha bőrön át – tapasz vagy gél formájában adjuk. Gondolkodjanak rajta!!

Áttérve a növény eredetű, vagy fitoösztrogénekre, ez ma nagy sláger és szinte divat már.

Számos növény termel un. isoflavonvázas vegyületeket , melyek képesek az ösztrogénreceptorhoz kapcsolódni . Régebben főleg a Távol Keleten használták ezeket a menopausa tüneteinek az enyhítésére. Ilyen a szója, olajos magvak (pl. a lenmag), és még számos növény, de a sörben és a bourbon italokban is jelen van.

Felmerült, hogy védő hatásuk van emlődaganat ellen.

Sajnos az un Cochran Könyvtár ( orvosi tapasztalatok nemzetközi gyűjteménye) alapján még

szignifikánsan a menopausa közvetlen tüneteit sem voltak képesek megbízhatóan csökkenteni.

Ezen is gondolkodjanak el! Tapasztalataim alapján valamilyen hatásuk van, ha valódi női

hormont nem adhatunk (cukorbetegség, magas vérnyomás, trombózishajlam) szóba jöhet az adásuk. Vagy igyanak meg egy jó sört ebben a melegben az egészségemre, ok?

Térjünk rá az un endokrin disruptorokra.

Ide tartozik a nehezen megtanulható nevű, fusarium gombák által terjesztett –zearalenone,

mely un mycotoxin és képes meddőséget okozni. Főleg a rosszul tárolt gabonafélékben fordulhat elő. Meddőségi zavarokat okozhat férfiakban és nőkben egyaránt. A hatás dózisfüggő, úgyhogy esti vacsijukat azért nyugodtan fogyasszák el.

A xenooestrogenek sorába számos anyag tartozik.

Műanyaggyártás során az ételbe is beleoldódó hulladékok (alkylphenolok, phtalátok bisphenol A).  Élelmiszer adalékok, konzerválószerek, rovarölő szerek, bőrápoló szerek (pl. naptejek: 4-metylbenzylidene camphor).

Férfiakban spermiumszám csökkenést okozhatnak. Nőkben növelhetik az emlődaganatok számát (un. oncogenként viselkednek –sejtszaporodást elősegítő anyag ).

A vízbe kerülve, a folyókban egyre dúsuló koncentrációban tudják a legnagyobb eltéréseket

okozni. Talán ma még koncentrációjuk a természetben nem olyan nagy, hogy közvetlen veszélyt jelentene, de vigyázzunk!

Mára szerintem elég ennyi. Köszönöm –ha felkeltettem figyelmüket.

 

 

Kedves olvasóim, akik még unták halálra magukat ezúttal ismét kedvenc zsírszöveti hormonomról 

– a leptinről írnék pár sort önöknek.

Mint már említettem a leptint a zsírszövet termeli és szerepet játszik az étvágy szabályozásában, valamint a női termékenység szabályozásában.

Emellett az utóbbi évek kutatásai alapján szerepet játszik a vegetatív idegrendszeri szabályozásban, fokozza az ún. szimpatikus tónust.

Gondoljanak az ősember mindennapjaira: nappal ül a barlang előtt, reggeli, csevely a szomszédokkal,

asszonnyal, gyerekekkel –aztán csak hopp jön a barlangi tigris!

Ilyenkor létrejön egy olyan reakció, amit első leírója után Cannon féle vészreakciónak nevezünk, adrenalin felszabadulással járó, szimpatikus idegrendszeri tónusfokozódás. A csevely alatt paraszimpatikus vagy vagus túlsúly, majd felváltja a szimpatikus túlsúly. Ez idegi struktúrákhoz kötött és a szervezet különböző energiaállapotaival jellemezhető. A szimpatikus tónus fokozásában jelentős szerepet játszik a leptin : csökkenti az étvágyat, növeli az energiafelhasználást, emellett

Aktiválja a szimpatikus idegrendszer működését, emeli a vérnyomást és befolyásolja a vesefunkciót is.

Közismert, hogy a magas vérnyomás és érszövődmények kialakulásában (szívinfarktus, agyvérzés) számos rizikófaktor játszik szerepet. Számos tanulmány foglalkozik ezekkel.

(Magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás stb. ) ..

 A legújabb tanulmányok alapján, hogy a leptin is szerepet játszik az érszövődmények kialakulásában.(Jackson tanulmány, Mississippi állam, Egyesült Államok).

Magas leptinszint esetén az agyvérzés gyakorisága főleg az afrikai eredetű amerikai nőkben

Emelkedik meg, tehát a leptin hatást a genetikai tényezők is befolyásolják, gondoljanak,

Vagy ne gondoljanak, vagy azonnal küldjenek el aludni – a pima indiánokra, akikben a leptin egyáltalán nem hat, mert nincs leptin receptoruk. A hormonhatáshoz receptor is szükséges, de ez egy másik történet már. Elnézést, de mennem kell aludni. Hívott a feleségem.

Szóval a magas leptin szint főleg az afrikai eredetű nőket veszélyezteti, azért honfitársaim,

Drága hófehér hölgyeim. Önök is vigyázzanak!

Most jó éjt!

2010.06. 15.

Endokrinológia  "mesék" IV.

Az elmúlt évtizedekben az endokrinológia ugrásszerű fejődésének lehettünk részesei. 

A 90-es években és századunk első éveiben a psychoneuroendokrinologia, magyarán az idegi szabályozás, Psychés hatások és az endokrin rendszer kölcsönhatásai kutatásának vagyunk részesei. 

A biológiai szabályozás harmadik pillérét is fontosnak tartjuk - az immunrendszert - de ezt ezen előadásunkban nem érintjük.  

 Jelen előadásunk a tesztoszteron agyi fejlődésre gyakorolt hatásairól - az agy un. szexuális dimorphismusáról
és a tesztoszteronviselkedésre gyakorolt, bizonyított és potenciális hatásairól szeretnénk beszélni az elmúlt évek irodalma tükrében.
A hormon felfedezése Charles Eduard Brown-Séquard nevéhez fűződik, aki 1889-ben közölte le önkísérletei eredményét, mely során állati here kivonatot injektált önmagába, és észrevette, hogy megnőtt a fizikai energiája, izomereje és javultak szellemi képességei.
Magának a  hormonnak az  izolálását Adolf Butenandt végezte el 1935-ben.
Eleinte a kutatások elsősorban a hormon metabolikus és nemi jelleget befolyásoló hatásaira irányultak, melyek jól ismertek - jelenleg ezekről nem beszélnénk-.  

A nyolcvanas évek végétől a kutatás a Psychés hatások felé irányult: (Matsumoto 1991,

 Moffat és Hampson 1996,) kutatásaik eleinte főleg, az időskori szellemi hanyatlás,
visszafordítására irányultak.
A herék fejlődése a terhesség 6.-hetétől indul, irányításában fontos szerepet játszik az SRY gén, amely az Y kromoszómán (Region Y is a sex-determining gene on the Y chromosome) helyezkedik el.

 A kifejlődő herékben termelődő tesztoszteronjelentős szerepet játszik a különböző agyi területek fejlődésében és az agy szexuális dimorphismusának kialakulásában.

A férfi agy mérete valamivel nagyobb a női agynál, de ez csak a termet, és testsúlybeli különbségekkel magyarázható. Bizonyos agyterületek viszont lényegesen nagyobbak férfiakban, mint nőkben.  

Természetesen nem a teremtés koronájának dicsőítésére teszünk itt kísérletet, hanem vizsgálati tényeket közlünk, és őszinte hódolatunkat fejezzük ki a női nem irányában egy jelképes rózsa formájában.

  

 A tesztoszteron molekuláris hatásai két úton magyarázhatók: az egyik a tesztoszteron aromatizációja ösztrogénná,  mely során 17 ß-OH  ösztradiol képződik, és ez fejti ki hatásait az agy  estrogen receptorain. A másik az androgén recetorokon történő direkt hatás.  

Mindkét út szükségeltetik a férfiagy különbözőségének kialakulásához és a férfias típusú gondolkodás és viselkedés kifejlődéséhez.  

 A vizsgálat alá bevont agyi területek, melyeken a tesztoszteronhatás valószínűsíthetően érvényesül, főleg a kéreg alatti agyi régiókban, főleg az érzelmi és vegetatív szabályozásért Felelős ún. limbikus rendszerben helyezkednek el.
 1, A postero dorsalis medialis amygdala amely fontos szerepet játszik a szaglószervi információk feldolgozásában, melyek igen fontosak a férfiak szexuális viselkedésének alakításában. Ez a mag másfélszer nagyobb hím patkányokban, mint nőstényekben - a nemi különbség eltűnik a patkányok kasztrációját   követően-. Ezek szerepét Cook és munkatársai vizsgálták 1999-ben.
2 Ventro mediális hypothalamus.
3 Stria terminális magjai. (De Vries and Panzica, 2006)
4 Locus coeruelus. (De Vries and Panzica, 2006) Ez a nőkben nagyobb –végre egy másik rózsa, amit adhatunk!- és szerepet játszik a pánikreakciók szabályozásában –melynek mi

Férfiak is kiváltói vagyunk –bocsánat érte!
5 A hippocampus (a memória szabályozás legfontosabb szerve) viszont nagyobb férfiakban, mint nőkben.( Madeira et al., 1995; Nunez et al.)
Ezen struktúrák fontos szerepet játszanak a szexuális és a szülői viselkedés szabályozásában.

6 A nucleus suprachiasmaticus szintén szexuális dimorfizmust mutat. Itt található az agy biológiai órája. Ez a mag kétszer akkora férfiakban, mint  nőkben és alakjában  is eltér.

(Swaab és munkatársai 1994.) Nagyobb óra lassabban jár, újabb riposzt a férfiaknak !!

A tesztoszteronnak az agy különböző területeire gyakorolt hatásáról nagy  összefoglaló cikk jelent meg 2008 májusában a Michigani Egyetem szerzőinek
Damián Zuloaga, David Puts és Cynthia Jordan és Marc Breedlove tollából. http://ajp.psychiatryonline.org/cgi/content/abstract/153/8/974Androgens
Ígéretes eredmények állnak rendelkezésre a tesztoszteron pszichés funkciókra gyakorolt hatásairól is.
1. A térbeli memória és a navigációs készség nemi különbözőségének tisztázása tekinthető az egyik legfontosabb eredménynek. Rizk-Jackson et al., 2006; Roof, 1993; Astur et al., 1998; Jonasson, 2005).
Férfiakban a térbeli tájékozódás és a navigációs készség fejlettebbnek látszik, mint nőkben. Ezt számos kísérletes adat és szerző támasztja alá.
2. Igen lényeges a szorongással összefüggő viselkedés vizsgálata. A szorongásos megbetegedések emberben kb. 20%-os gyakorisággal fordulnak elő.
(Kessler és munkatársai 1994.) Jelentős nemi különbségek mutatkoznak e kórképek előfordulásának pervalenciájában nők és férfiak között.
Többségük különböző fóbiák. Vizsgálatok állnak rendelkezéseinkre, miszerint kémiai kasztrációt követően (elsősorban prosztata rákban) a szorongás férfiakban is jelentősen nő. (Almeida és munkatársai 2004).
3. Az androgének jelentős szerepet játszanak a hypothalamus- hypophysis - mellékvese tengelyének szabályozásában. Stresszel járó állapotokban adott tesztoszteron vagy dihydrotesztoszteron  adását követően csökken az ACTH valamint a szérum kortizon szintjének emelkedése. Ezen vizsgálatok Handa és munkatársai valamint Lund és munkatársai (2004-2006) nevéhez fűződnek.
4. A Texasi Egyetem 2008-ban közzétett publikációja igen részletes elemzést közöl Pranjal Mehta és Amanda Jones tollából. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18505319

 Vizsgálataik szerint, a tesztoszteron fontos szerepet játszik a magasabb pozíciók utáni és a karriervágy fokozásában. Kísérletekkel bizonyították, hogy a basalis tesztoszteron szintnek szerepe van a kortizon szint változásaiban, és a viselkedés alakulásában, győzelem és vereség esetén. Magasabb tesztoszteron szinttel bíró férfiakban és nőkben a kortizon szint csökkenés volt kimutatható győzelem esetén, vereség esetén pedig ennek jelentős emelkedése- jelezvén, hogy ezek az emberek fizikai stresszként élik meg a vereséget- (Dickerson and Kemény, 2004 Acute stressors and cortisol responses: A theoretical integrationand synthesis of laboratory research.).  

A győzelem pedig megnyugtatólag hat az idegrendszerre (Teixeira és munkatársai 2005 The effects of acute relaxation on indices of anxiety during pregnancy.)  

Viszonylag alacsony tesztoszteron szintet mutató férfiakban szignifikáns eltérés nem mutatkozik.  

.Ez a kísérlet jól rávilágít az emberek különböző viselkedés formáira és arra a tényre, hogy ez hormonális változásokkal is járhat.
A tesztoszteronnak ezen kívül még számos pszichés hatása ismert -gondoljunk Brown-Séquard eredeti kísérleteire.Emellett az agresszivitást fokozó hatást csak szuprafiziológiás adagokban és hosszú távú szedés esetén (sportolók) sikerült igazolni.

Úgy gondoljuk az elmondottak alapján, hogy a tesztoszteron 1889-ben történt felfedezése és az azóta eltelt 120 év időtartamban az orvostudomány és a biológiai alapkutatások hatalmasat léptek előre a hormon különböző hatásainak megismerésében.

Reméljük ez a tendencia ez után is folytatódik, és a jövőben talán terápiás hatásról is beszámolhatunk.
Tisztelt Elnök Úr Tisztelt hallgatóság köszönjük a figyelmüket!

2010. 06. 10.  

"Endokrinologiai mesék III."

A szelén az élőszervezet egyik kevéssé ismert, de ige fontos nyomeleme. Különböző állatokban és számos növényi fajban is előfordul – ez a talaj szelén tartalmától függ.

Biológiai jelentőségét az adja meg, hogy cofacthora (nem fehérje természetű komponense) a glutathion peroxidáz nevű enzimnek, ezen enzim aktív centrumában helyezkedik el.

A glutathion peroxidáz monumentális márványpillérként szolgál a szervezet oxidatív károsodásoktól való védelmében.

Ahhoz, hogy az oxidatív stressz fogalmát megértsük, beszélnünk kell a sejtek mitokondriumaiban lejátszódó energiatermelés lényegéről, mely nagy tudósunk Szentgyörgyi Albert által felvázolt nagyon egyszerű kémiai képlet: H2+ o= h2o, magyarán víz képződése adja a folyamat alapját.

A folyamat során a mitokondriumokból szabadállapotú oxigén is felszabadulhat, illetve szabadul is ki, mely eloxidálja a zsírokat, fehérjéket és a nukleinsavakat. A szabadállapotú oxigén képződésének intenzitása függ a bevitt kalóriától és az élet során, az életkor függvényében a szerepe folyamatosan nő. Számos megbetegedés kialakulásában (érelmeszesedés, Parkinson kór, szívelégtelenség, myocardiális infarktus, Alzheimer kór, krónikus fáradtság szindróma) és az öregedés progressziójában is szerepet játszik.

Számos oxidatív reakció ismert, mely során a keletkező szuperoxidok, hydrogénperoxid, és a hydroxyl gyökök eloxidálják a sejt különböző struktúráit. Ezen oxydatív reakciókról most nem beszélnénk. Lényege, hogy proton felvétellel járó reakcióról van szó. A sejtet számos fehérje természetű enzim védi a káros hatásoktól és emellett számos hormonszerű anyagoknak van ilyen hatása (férfi női hormonok egyaránt), melyek hiányában (életkori csökkenés menopausa) a degeneratív folyamatok felgyorsulnak, mint az közismert (klimaktérium)

A glutathin peroxidáz talán ennek az antioxidatív rendszernek az egyik legfontosabb védőbástyája.

Az enzim a hydrogénperoxyd megkötését és vízzé történő átalakítását végzi. Ennek az elborzasztó kémia reakcióval nem kívánom megdöbbenteni a tisztelt olvasótáboromat, de azért leírom:

2GSH+H2O2=GS-SG+2H2O, ahol a GSH redukáz gluthationt a GS-SG a gluthathion diszulfidját jelenti. A szelén tartalmú gluthation perxidáz a GS-SG gluthationdiszulfid gluthationná történő visszaredukálását végzi. Ezen szeléntartalmú proteinnek legalább 5 típusa ismert de itt tényleg álljunk meg.

A hydrogénperoxydot a pajzsmirigy nagy mennyiségben tartalmazza, mert szükséges a jodid –jód átalakuláshoz, ezáltal a hormonszintézishez. A hydrogénperoxyd koncentrációja a különböző pajzsmirigy betegségekben, főleg gyulladásaiban jelentősen megnő. Legfontosabb az un. Haszimotó betegség, mely súlyos hypothyerózist okoz. Olyan ellenanyagok képződnek az immunrendszerben melyek a saját pajzsmirigy sejteket megtámadják, és el is pusztítják azokat. Kis adagú szelén (néhány tized milligramm) képes ezen ellenanyagok szintjét akár 20-25%-kal is csökkenten, és ezáltal javítani a betegek állapotát. Nagyon fontosnak tartjuk pótolni a szelént, mert Magyarország szelénhiányos vidék. Vannak olyan növények melyek a szelén jelenlétét jelzik, ezeket hívjuk indikátor növényeknek ezek főleg Amerikában fordulnak elő. Túlzott adagú 400 mikrogramm szelén betegséget okozhat, 5 milligramm már halálos lehet.  Tehát mindig nézzék meg, hogy szelénkészítményük mennyi szelént tartalmaz.

Összefoglalva a szelén személyében bizonyítottan egy kiváló antioxidánst tisztelhetünk, mely kísérletes adatok alapján véd a rák kialakulásától, és számos tanulmány, a HIV előfordulásának gyakoriságában is szerepet tulajdonít a szelénnek. Viszont

Pozitívan elősegíti a II típusú cukorbetegség kifejlődését. Szedését orvosi ellenőrzés mellett ajánlom, de mint rövid mesémből kiderült a családban előforduló diabétesz hajlam esetén inkább egyéb antioxidánssal, C vitaminnal, béta-karotinnal védjék szervezetüket, és ne feledjék kikérni orvosuk, gyógyszerészük véleményét. 

2010. 06. 05.

"Endokrinologiai mesék II."

A zsírszövet és a petefészek funkcióinak összefüggése.

A reproduktív funkció nőkben szorosan összefügg az energiaháztartással. Azokban a nőkben, 

akikben energia egyensúlytalanság, többlet vagy hiány mutatkozik –gyakran társul

Menstruációs zavarokkal, policisztás ovárium szindrómával, meddőséggel, vetéléssel és

Szülészeti komplikációkkal. Ez valószínűleg az insulin túl súly., inzulin érzéketlenség, (vagy inzulin rezisztencia),

a következményes férfi hormon többlet és az ún. adipokinek vagy más néven zsírszöveti hormonok következtében alakul ki.

A zsírszövetet már nem csupán energiaraktárnak tekintjük, hanem a zsírszöveti hormonok komoly szerepet játszanak, 

az un zsírszövettel összefüggő betegségek (fat-related disorders, magas vérnyomás, cukorbetegség) kialakulásában, 

és részt vesznek a petefészek funkciójának szabályozásában is.

Igen fontos –a már tárgyalt leptin nevű hormon, mely az étvágyszabályozásban komoly szerepet játszik

(sok zsírszövet –sok leptin –csökken az étvágy )–elvileg .

 Miután azonban nagyobb zsírszövet esetén a leptin rezisztencia kialakul –így annak étvágyat csökkentő hatása nem fog érvényesülni)

A leptin –mely egy aminosavakból álló hormon mind a petefészek, mind a méhnyálkahártya

funkcióját, mind az embrió fejlődését. szabályozza .

 Normál mennyiségben fokozza, kóros soványság v. kövérség esetén csökkenti azt.

Igen fontos-kevésbé ismert zsírszöveti hormon az adiponectin , hatása van a tüsző fejlődésére.

Hatását az inzulinnal és az agyalapi mirigy által termelt un gonadotropinokkal (FSH, LH együtt fejti ki .

Természetesen az inzulin is fontos szerepet kap a tüszőfejlődésben. 

Az insulin fokozza a tüsző, un theca sejtjeiben az cholesterin –férfihormon átalakulást,,melyből majd az ösztrogén

képződik. 

Emellett a magas inzulin csökkenti egy, un. anti Müllerian hormon mennyiségét, 

melyet a petefészek tüszőinek fala termel, és amely szerepet játszik a tüszők ciklus eleji növekedésében 

és az úgy nevezett domináns tüsző kiválasztódásában. 

Inzulinrezisztencia esetén csökken a szintje, mely a tüsző meg nem érésében természetesen szintén komoly szerepet játszik majd.

Emellett persze még beszélgethetnénk egyéb kevéssé ismert zsírszöveti hormonokról is

-rezisztin, obestatin retinol –binding protein 4 (szóljanak már, hogy ne káromkodjak tovább! ).

A zsírszövet egy nagyon divatos és sok meglepetést tartalmazó –fontos területe az orvostudománynak, szóval most

 divatoztunk is egy kicsit és még fogunk is persze.

Gondolom már így is kellően, elszenderedtek, most szép hétvégét!!- jövő héten folytatom

2010. 05. 30.

"Endokrinologiai mesék I. " 

Betegeimmel történt eddigi beszélgetéseim során egyre inkább tapasztalom az

érdeklődés növekedését az orvostudományi és a biológiai alapkutatások iránt.

Azt tapasztaltam, hogy az általános biológiai műveltség fejlődése elmaradásban

van.

Ebben a helyzetben –úgy vélem – nem érdektelen honlapomat olyan

topikok kialakítására használni, ahol akár elolvasom, vagy beszéljük meg alapon,

 kitárgyaljuk a biológiai szerveződés–szabályozás és a gyakorlati endokrinológia, 

az egyes szervrendszerek összefüggésének aktuális kérdéseit.

Ebben is –mint a honlap szerkesztésében –egyik fő segítőm Ravaszné Kati – akiben

Szinte már munkatársamat tisztelhetem áldozatos munkájáért.

Ma a biológia Ezeregyéjszakájának szerintem egy igen érdekes történetét mesélem el.

A pajzsmirigy csökkent működéséről szól, amit szakzsargonban hypothyreosisnak

Nevezünk.

A pajzsmirigy, mint a közismert az anyagcsere sebességének és a hőháztartásnak az

Irányító szerve. Az isothermiáé –tehát, hogy testünk mindig azon a bizonyos 36, 5 C- on

Maradjon.

Fő hormonjai thyroxin (T4) és a trijodothyronin (T3), az egyik 4 a másik 3 jódatomot

Tartalmaz mely egy kettős benzolgyűrűn helyezkedik el.

Többletük esetén gyorsul az anyagcsere, hiányukban lassul.

Mindkettő természetesen betegség, mely kezelendő.

Hypothyreosis kezdetén a beteg testsúlygyarapodása, psychés lelassultsága,

Székrekedése, hidegtűrés csökkenése és a jellegzetes bőr alatti vizenyő –a myxoedema –

Kialakulása jellemző. Ebben a stádiumban kezelve a tünetek természetesen visszafordíthatók.

Vannak azonban olyan eltérések –melyek már kevésbé barátságosak és az utóbbi évek

Vizsgálatának tárgyát képezik.

Nevezetesen az érrendszer és a szív megbetegedésére gondolok.

Hypothyreosisban súlyos érrendszeri működészavar és felgyorsult érelmeszesedés alakul ki.

Miért?

Az érrendszerben –főleg annak felső rétegében –az endothelsejtekben olyan anyagok

Képződnek és hatnak, melyek melyek az érfal tágulékonyságát, vagy éppen merevségét

Ezáltal az erek áramlásdinamikai ellenállását és a belső felszín simaságát biztosítják.

Igen fontos a nitrogén monoxid (NO) mely anyagcseretermékként képződik, de nagy

Értágulatot okoz és javítja az ér funkcióját, emellett szerepet játszik az erekció fenntartásában

( a z un nitrogén monoxid rendszerre hat, pl. a Viagra is ).

A pajzsmirigy hormonok fokozzák a nitrogén monoxid szintézisét az endothelben tehát,

fokozzák annak rugalmasságát és tágulákonyságát.

Hiányuk esetén az érfala tágulékonysága csökken és az ellenállása nő (szűkebb lesz)

Furcsa nem, hogy a szervezetünk még egy anyagcsere végterméket is milyen ügyesen hasznosít?

Ügyes volt, aki feltalálta.

Emellett hypothyreosisban a zsírszintek is változnak – a koleszterin szintje nő,

melynek lerakódása szintén az érfal rugalmasságát csökkenti.

Talán nem közismert –emiatt elmondom, hogy a hypothyrosisok többségét un autoimmun gyulladás, okozza

(erről majd máskor) és ez az un alacsony –fokozatú ( low grade , hogy felvágjak az  angoltudásommal)

gyulladás jelen van az erek falában is , ami persze nem javítja annak munkáját. -

Emellett persze az érfalnak más rétegei is vannak a simaizom-melyben,

mint korábban említettem myxoedema

 – egy policukor – szaporodik fel, mely persze szintén 

nem  tesz jót az ereknek.

Ezek után a kérdésem: Mikor kezdjük el kezelni a betegséget?

Kis történetemet természetesen loptam.

Eredeti szerzői Raffaele Napoli és Vincenzo Guardasole a nápolyi egyetemről.

Annak azonban mindenki utána nézhet, hogy nem hazudtam túl sokat a

Clinical Endocrinology ez évi számaiban (megint füllentettem)

Most elfáradtam.

Holnap, ha a jóisten erőt ád a zsírszövet és a petefészek működésének kapcsolatával

Foglalkozunk egy kicsit, ok?

Kérdéseiket nyugodtan tegyék fel –és ha sikerült elálmosítanom Önöket – kellemes délutáni sziesztát.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------