Kedves Olvasóim!

Korábbi ígéretemnek megfelelően a zsírszövetből származó hormonok ,vagy más néven az adipokinek szerepét beszélnénk meg a terhességben észlelt cukorbetegségben, valamint a terhesség késői szövődményeként jelentkező toxicosisban, amit pre-eclampsiának is hívunk. Ez a terhesség késői szakában kialakuló szövődmény , melyre a magas vérnyomás , fehérjevizelés , esetleges rángógörcsök jellemzőek , ez utóbbi tünetről kapta nevét , mely sajnos halált is eredményezhet .  A zsírszöveti hormonok fontos szerepet játszanak azokban a hormonális ,anyagcsere és érrendszeri változásokban, amelyek elégséges energiát és táplálékot juttatnak a magzatnak. Kora terhességben az inzulin elválasztása is megnő ,az inzulin iránti érzékenység azonban nem változik, de  a terhesség előrehaladtával az inzulin iránti érzékenység progresszíven csökken és hasonló inzulinrezisztencia alakul ki , mint felnőttkori típusú  diabéteszben.
Két-két és félszeres inzulin elválasztás szükséges ahhoz, hogy a normális vércukorszint megmaradjon. Ezen fiziológiás változások szabályozásának szétesése hozzájárul a korábban már említett súlyos szövődmények kialakulásához. Ezen szabályozatlanság  kialakulásában játszik szerepet azon két fő zsírszöveti hormon – a leptin és az adiponektin_ melyek szerepét kiterjedten kutatják . A többi zsírszöveti hormon ,így a resistin, a visfatin ,a retinol kötő fehérje 4 (retinol binding protein 4) és a vaspin szerepe kevéssé tisztázott. Mint tudjuk a zsírszövet nem csak energiaraktár, hanem hormontermelő szövetként is viselkedik. Az előbbiekben említett hormonok kiterjedt kommunikációs hálót alkotnak a zsírszöveten belül és a zsírszövet azon szervekkel való kapcsolatában, ahol elhelyezkedik. Előző írásomban már feltöltöttem egy ábrát , mely azt igyekszik bemutatni, hogy az érfalat körülvevő zsírszövet hogyan befolyásolja az érfal tulajdonságait az ér tónusát és hogy szerepet játszhat az érfal betegségeinek kialakulásában. A zsírszöveti hormonok részt vesznek a véralvadásban, a zsírszöveti anyagcserében a vérnyomás szabályozásban ,az inzulin hatás szabályozásában, az erek képződésében, az érelmeszesedés kialakulásában is. Befolyásolják az immunválaszt , a gyulladásos folyamatokat. Az utóbbi évek kutatásai alapján a két legtöbbet tanulmányozott zsírszöveti hormon:  az adiponektin és a leptin fontos szerepet játszik normál terhességben, de a terhességi szövődmények kialakulásában is.  A zsírszövet fő hormonjának tekinthető leptin , melyet 1994-ben fedeztek fel ,fontos szerepet tölt be az étvágy szabályozásában és az energiaforgalom irányításában. Emellett a leptinnek egyéb hatásai is vannak: fokozza az inzulin iránti érzékenységet, a cukor felhasználást, a glycogen képződését a májban. Szabályozza a gonadotrop és nemi hormonok elválasztását a hypothalamusban,,  de aktiválja a szimpatikus idegrendszert is, ezáltal adrenalin felszabadulást idéz elő. Vérnyomásemelő hatásáról már írtam – emlékeznek ugye?  A leptinnek fontos szerepe van a petesejt beágyazódásában, szabályozza a méhlepény növekedését , ezáltal hozzájárul a magzat táplálásához.  A leptin szintje  a zsírszövet mennyiségével arányos. Ezen tények magyarázzák azt, hogy mind a túl sovány hölgyekben,akikben  a leptin szint alacsony, mind a túl kövér hölgyekben akikben viszont a leptin szint magas, és ezáltal az inzulinrezisztenciához hasonló leptin rezisztencia alakul ki ,a fogamzóképesség csökkent. Ettől függetlenül hölgyeim azért vigyázzanak: sem éhezéssel sem túlzott táplálék bevitellel nem lehet védekezni  terhesség ellen :) .Terhesség alatt a leptin szint jelentősen megemelkedik, de ez nem kizárólag a terhességben észlelt súlygyarapodás következménye, hanem  az emelkedésben két már szintén tárgyalt a gyulladásokban felszaporodó anyag :a TNF alfa és  a nyirokszövetekből származó  interleukin 6 is szerepet játszik.  Főleg túlsúlyos hölgyekben figyelhető meg a méhlepényben gyulladásos folyamat , így  bennük mind a leptin mind az említett citokinek szintje magas . A keringő leptin normálisan is két- háromszoros emelkedést mutat a 28. terhességi hét környékén a terhességet megelőző állapothoz viszonyítva. A szülést követően szintje gyorsan visszaesik a normál értékre. Az anyai leptinnek a legvalószínűbb szerepe, hogy mobilizálja a zsírt az anyai zsírraktárakból és elősegíti annak transzportját a magzat felé a méhlepényen keresztül. A kutatások alapján úgy tűnik , hogy a leptin nem csak az anyai zsírszövetből származik, hanem a méhlepény is termeli és kisebb mértékben a magzat is. A leptin szintjének terhesség alatti emelkedése bizonyos esetekben jócskán meghaladja a szokásos és már említett emelkedést- a terhesség előtti érték sokszorosára is nőhet. Ilyenkor a  terhességi diabétesz valószínűsége jelentősen megnő. Ugyanis a leptinrezisztens állapotban az inzulin hatása nem fokozódik, hanem inzulinrezisztencia jön létre, melynek kialakulásában a már említett nyirokszöveti hormonok is szerepet játszanak. Ugyanakkor a leptin szintjének indokolatlanul magas emelkedése a késői magas vérnyomással jellemzett pre-eclampsia kialakulását is valószínűsíti. Az elfogadott leptin koncentráció 27,4 nanogramm/milliliter ,vagy az alatt van. Minden 10 nanogramm/milliliter emelkedés 30%-al növeli a szövődmény kockázatát. Ez szorosan összefügg egy már  korábbi írásommal ,melyben a  leptin vérnyomásemelő szerepét tárgyaltam. A vizsgálatok alapján a leptin a csökkent vérellátású, oxigénhiányos méhlepényben termelődik fokozottan. Ennek biológiai értelme az, hogy a hormon gátolja az oxigénhiányos szervben létrejövő sejtelhalást, emellett hatékonyan fokozza az új erek képződését is, ezáltal igyekszik fenntartani a méhlepény és a magzat  megfelelő vérellátását, emellett a zsírsav és az aminosav transzportot is fokozza a magzat felé. Gondoljunk arra, hogy dohányos  nőkben a placentában oxigénhiányos állapot jön létre, tehát ilyenkor a leptin szint emelkedése igyekszik megőrizni a magzat megfelelő fejlődését még azon az áron is, hogy az anyai vérnyomás jelentősen megemelkedik. A dohányzás mellett természetesen még számos ok ronthatja a méhlepény vérellátását . Térjünk át másik hormonunkra ,az adiponectinre.
Ennek a hormonnak a szintje terhességben progresszíven csökken,  a méhlepényben termelődik és termelődésének szabályozásában a már említett nyirokszöveti hormonok és a leptin is részt vesz. Az adiponektin kifejezetten fokozza az inzulin hatását,, így  hiánya  inzulinrezisztenciát okoz, mely a terhességi  cukorbetegségben megfigyelhető. Az adiponektin termelődését az interleukin 6 csökkenti. Az oxigénhiányos méhlepényben a sejtelhalás következtében gyulladásos folyamat alakul ki ,melyet az adiponektin emelkedése csökkenteni igyekszik . Valószínűleg ezért fokozott a szintje késői terhességi toxémiában. A korábban említett további 4  adipokin szerepe terhességben kevésbé tisztázott.
Ezen írásomban igyekeztem megvilágítani a zsírszöveti hormonok szerepét különböző élettani és kóros élettani  folyamatokban , mint a terhességi cukorbetegség és a késő terhességben az életet is fenyegető pre-eclampsia. Ezen molekuláris biológiai összefüggések mind jobb megismerése egyre  közelebb vihet bennünket a betegségek korrekt és racionális terápiájához. Gondolom mára is elegendő volt , jó pihenést kívánok!

Az elhízás és közvetve a zsírszöveti hormonok hatásait szemléltető ábra

Az ábra megpróbálja bemutatni a leptin hatásait ,

az étvágyszabályozást , az inzulin elválasztásra és

a szimpatikus idegrendszerre gyakorolt effektusait ,

mely által a szervezet hőtermelése fokozódik .

Az ábra remélem jól mutatja a leptin hatásait a petefészken , bal oldalon

látható , hogy normál tápláltságú állapotban pozitív hatást fejt ki a szexuális

működésekre

Férfiakban is valami hasonló történik

Tényleg komplikált , nem ?

Minden mindennel összefügg

A cél is itt van persze