Mai írásomban a daganatos betegségek hormonális kezeléséről próbálok írni . Klasszikus értelemben a hormonok olyan anyagok , melyeket speciálisan erre szakosodott mirigyek termelnek és választanak ki az érpályába . Ezen anyagok általában sokrétű hatást fejtenek ki és regulálnak olyan testi funkciókat , mint a növekedés, az anyagcsere és a reprodukció .Bizonyos szervek , mint a női emlő és férfiakban a prosztata hormonok hatása alatt fejlődik ki . Ha ezen szervekben rosszindulatú daganat alakul ki,az az esetek jelentős százalékában reagálhat és reagál is hormonális hatásokra . Az ilyenkor adott valódi hormonok , emlőrák esetében az ösztrogének adása növeli a daganat nagyságát és rontják annak prognózisát , miután a daganatsejtek felszínén is jelen lehetnek ösztrogén receptorok . Ez a daganat eltávolítását és a szövettani feldolgozást követően már nyilvánvaló általában . Az antiösztrogének gátolják a daganat fejlődését és biológiailag is javulást idéznek elő . Ilyen a jól ismert tamoxifen , mely antiösztrogénként első vonalbeli szerként használatos a metasztázist (áttétet ) adó emlőrák kezelésében főleg a menopauza előtti daganatok esetében . Ugyanilyen hatást fejt ki az ösztrogén szintézis gátlása az aromatáz enzim révén , jól ismert aromatáz inhibitor a nálunk is forgalomban lévő letrozole (Femara)és az anastrozole , vagy azok a hosszú hatású gonadorelin készítmények , melyek effektusa az agyalapi mirigy FSH ( follikulus stimuláló hormon ) és LH ( luteinizáló ,sárgatestképző hormon )termelő sejtjeinek biológiai kimerítésén alapszik .Ha túlstimulálom az agyalapi mirigyet – egy idő után a hormontermelése csökken illetve meg is szűnik . A gonadorelin eredetijét a GNRH -t ugye az köztiagy , vagy magyarosabb nevén a hypothalamus termeli . Az FSH és LH elválasztásának megszűnésével az ösztrogénszint is esni fog majd . Gátolhatjuk a daganatsejt felszínén jelenlévő receptort is az ellene termeltetett antitest segítségével , ilyen hatású a már szintén forgalomban lévő trastuzumab (Herceptin ) , ez azonban már átvezet minket az immunotherápia területére . Egy 2005-ben a Lancetban közzétett tanulmány alapján a chemotherapia , tehát cytosztatikus szerek adása az éves halálozást 38 % kal a hormonális kezelés pedig 31 % kal csökkentette emlődaganatos betegekben . A biológiai hatás tehát közel azonos , a mellékhatás spektrum persze köszönő viszonyban sincs , az antiösztrogén kezelés annyival veszélytelenebb . Az emlőrák kialakulásának néhány rizikótényezője jól ismert.Ezek között van olyan amelyeket tudunk befolyásolni. Ilyen a testsúly,túlsúlyos betegekben az emlőrák gyakorisága nagyobb. Az étrend is befolyásoló tényező, állati eredetű zsiradékok, tejtermékek, vörös húsok fogyasztása növeli a kockázatot, miután állati eredetű hormonokat, növekedési faktorokat, antibiotikumakat, növényvédőszereket tartalmazhatnak, melyek ugye köztudomásúlag ösztrogén szerű hatásokat fejthetnek ki. Gyümölcs és zöldségfélékben gazdag, alacsony zsírtartalmú diéta ajánlott. Csökkenti a kockázatot a napi intenzív testmozgás, növeli az alkohol fogyasztás és a dohányzás. Nő a kockázat külső ösztrogének bevitele esetén is (női hormon pótlás több mint 10 éven túl). Túl korai, 12 év alatti menarche. Nincs megfelelő bizonyíték, de a stressz és a nyugtalanság is növelheti a daganat gyakoriságot, miután a stressz és a velejáró fokozott kortizol elválasztás gátlólag hat az immunrendszerre. Vannak olyan tényezők melyeket nem tudunk befolyásolni, ilyenek a női nem, valószínüleg azért mert a női emlő sejtjei állandóan változnak a váltakozó ösztrogén és progeszteron hatásnak köszönhetően. Ide tartozik a családban halmozottan jelentkező emlőrák és az európai rassz. Fehérbőrű hölgyekben gyakoribb, mint az afroamerikai, ázsiai vagy latin-amerikai hölgyekben. Tisztázatlan ok miatt kisebb a kockázat olyan hölgyekben akik több terhességen estek át és hosszabb ideig szoptattak. Ami az emlődaganat kialakulásásnak biológia hátterét jelenti hasonlóan a pajzsmirigyrákokról már leírtaknál itt is a sejt környezetéből érkező majd a sejtmagba közvetített osztódási szignálok zavara feltételezhető , melyet különböző fehérjék mutációja idéz elő.

Ilyen ismert mutáció a p53 és a BRCA1 (breast cancer 1) és a BRCA2 fehérjék mutációja. Ezen mutációk játszanak nagy szerepet a családi halmozódású emlőrákok kialakulásában. Maguk az ösztrogének és azok bomlástermékei vagy metabolitjai képesek befolyásolni a DNS molekula működését és ezáltal a sejtosztódást is (Ercole Cavalieri 2006 ). Az ujjabb kutatások igazolják, hogy az ösztrogének bontása is befolyásolja a daganat gyakoriságot. Vannak hölgyek akiknél a steránváz a 2-es szénatomján és vannak akiknél dominánsan a 16-os szénataomján történik az ösztrogén inaktiválása. Az emlődaganatos betegekben a 16-os szénatomon történő inaktiválódás a domináns. Ez szintén genetikailag determinált .Újabb vizsgálatok alapján a zsírszöveti hormonok is szerepet kaphatnak a daganat keletkezésében, a magas leptin szint fokozza a daganat képződést ,míg az adiponectin csökkenti azt.

Drága olvasóim remélem világossá vált, hogy az emlődaganatok kialakulásában mind a genetikai tényezők,mind a stressz és a táplálék utján bevitt ösztrogénszerű molekulák döntő szerepet játszanak.A zsírszöveti hormonok szintjének változása is növelheti a kockázatot. A betegség talán így részben megelőzhetővé is válik a tudatos táplálkozással és életmóddal . Emellett remélem sikerült rávilágítanom a hormonterápia jelentőségére a betegség kezelésében.

Vannak más hormondependens és gyakori előfordulású daganatok mint a prosztatarák vagy a magasan differenciált pajzsmirigyrákok ezekről is írok majd, de nagyon elfáradtam és szerintem sikerült Önöket is lefárasztanom. Jó éjszakát kívánok ! A férfiakkal folytatjuk !

A steránváz számozása és alatta az ösztrogének szerkezete

Igen még gondolatban is hárítsuk el !

A rózsszín szalag , mely a daganat elleni küzdelem jelképe .