Kedves Olvasóim

             A  zsírszöveti hormonok tárgyalása során  említettem , hogy fontos   szerepük van mind az  élettani és kórélettani folyamatokban .Viszonylag sokat írtam  akkor a leptinről, mely döntően az étvágy szabályozásban és a termékenység szabályozásában játszik szerepet, ellenben keveset szóltam a rezisztin szerepéről. Kis írásomban röviden körüljárnám mit érdemes ma tudnunk a rezisztinről. Hasonló fehérje természetű anyag mint a leptin, kémiai tulajdonságai jól ismertek. Termelődésének fő forrása a zsírsejtek, de nagy mennyiségben szintetizálódik a fehérvérsejtekben is, elsősorban a monocytákban, de a szervekben megtalálható makrofág sejtekben is. Már felfedezésekor, 2001-ben feltételezték, hogy ez az anyag képviseli a hiányzó láncszemet az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kialakulása között. Le is közölték, hogy elhízott és cukorbeteg emberekben a rezisztin koncentrációja jelentősen emelkedett, de magas a vérszintje koszorúsér betegekben és szív -érrendszeri betegségben szenvedőknél is. Fontos szerepet játszik az inzulin érzékenység szabályozásában, valamint a legújabb kutatások szerint döntő szerepe van az érelmeszesedés elindításában. Emellett jelentősége valószínű rheumatikus betegségekben, gyulladásos bélbetegségben, asztmában, krónikus vesebetegségekben is.  Egerekben végzett korai vizsgálatok alapján az állatok túltáplálásakor a plazma rezisztin szintje megnőtt és csökkent az állatok  inzulin iránti érzékenysége. Rezisztin ellenes antitestek vénás beadásakor (ami ugye egyértelműen gátolta a hormon hatását) az eredeti inzulin érzékenység helyreállt. Emberben végzett mérések és tanulmányok is alátámasztják az elhízás az inzulinrezisztencia és a magas rezisztin szint összefüggését. Terhességi cukorbetegségben is magasabb a rezisztin koncentrációja mint az egészséges terhesekben vagy nem terhesekben. Direkt mérések alapján növeli különböző gyulladásos mediátoranyagok és nyirokszöveti hormonok elsősorban az interleukin 6 szintjét, mely jelentősen hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához. Mint említettem a rezisztin szint emelkedett a szív érrendszeri betegségekben. A kérdés fontossága miatt erről külön is szólnék néhány szót. Magát az eret és felépítését úgy képzeljék el, hogy egy rugalmas simaizomból illetve kollagén kötőszövetből álló cső, amelynek belső felszínét egyetlen  vékony laphám sejt réteg borítja be belülről, ez az un. endothel réteg, ennek szerepe az érfal élettani és kórélettani folyamataiban kiemelkedő. Évtizedek óta intenzív tudományos kutatás tárgya, számos Nobel díj és hatékony gyógyszer kifejlesztése fűződik hozzá. Ez a réteg választja el az ér lumenét az un. subendotheliális tértől, mely a laphám réteg és az érfal között található. Ebbe a keskeny térbe a legkülönbözőbb anyagok és sejtek be tudnak jutni. Feladata az érfal anyagcseréjének biztosítása, az idegi, hormonális és szöveti impulzok ( pl sérülés , fagyás ) közvetítése, mely az ér átmérőjének változásában jelentkezik eredményként: szűkület vagy értágulat. A resistin feltételezett szerepe az, hogy az itt lévő sejtekben olyan anyagok termelését fokozza, amely az erek összehúzódását illetve szűkületét okozza , emellett fokozza a monocyta makrofág sejtek koleszterin felvételét is .Ezen sejtek bejutnak a subendotheliális térbe, ott elpusztulva zsíros vagy meszes plakkot alakítanak ki. Emellett még igen nagymennyiségű cytokint is termelnek, mely tovább fokozza a plakk képződését. Minden valószínűség szerint a koronária betegek rezisztin szintjének emelkedését a plakkok szétesése, megrepedése (ruptúrája) okozza minden valószínűség szerint. Nem akarok belemenni a részletekbe, de a hormon számos ponton rontja az ér endothel rétegének funkcióját és fokozza az érfalon kialakuló trombózis veszélyét is. Összességében egy olyan anyagról beszélünk, melynek jó hatása nem ismert és szintje igencsak függ a zsírszövet mennyiségével és a szervezetben zajló különböző gyulladások is emelik szintjét. Gyógyszeresen a koleszterin csökkentésre használatos készítmények mint az atorvastatin és simvastatin( hazánkban is forgalomban lévő gyógyszerek ) csökkentik szintjét. Beszéltünk már az un biológiai terápiáról, melyekkel biologiailag aktív anyagok szintje és hatása  csökkenthető ,ilyen pl. a TNF alfa gátló infliximab. Gyógyszerként elsősorban súlyos rheumatoid arthritis és gyulladásos bélbetegségek kezelésében használatosak, igen drágák, sőt méregdrágák és állandó fejlesztés alatt állnak, a kezelés egyelőre nyilván elképzelhetetlen lenne még velük elsősorban anyagi okok miatt, de vannak és használatuk terjed, indikációjuk szélesedik. Nagy adagú folsav és a telítetlen zsírok pl. olíva olaj használata szintén csökkenti a zsírsejtek resistin termelését. A kutatások intenzíven folynak. Van még teendő bőven ezen a területen, de mindenképpen rendkívül ígéretes. Örülök , ha mondhattam valami újat Önöknek és köszönöm, ha elolvastak ezen a hideg februári estén . Szép és sikeres új hetet Önöknek ! Teljesüljön minden, amit elterveztek!

A képen az ér keresztmetszete :

az intimával jelzett réteg az amiről

beszéltem  

A endothel alatt lejátszódó folyamatok ,

a macrofágok

Koleszterin felvétele , habos sejtek kialakulása és

Pusztulása az endothel alatti térben

A rezisztin és az inzulinérzékenység

összefüggése

Zsírsejtek

És következménye

Ami ellen harcolunk