Az utóbbi években ugrásszerű és drámai tudományos fejlődést hozott a D vitamin kutatása , melyet régóta ismerünk , de az elmúlt években annyi új funkciójára derült fény, hogy vitaminból egy nagyon fontos hormonunkká lépett elő .1923 ban Harry Steenbock figyelte meg a wisconsini egyetemen , ha a patkányok táplálékát ultraibolya fénynek teszi ki , a mesterségesen kialakított csontlágyulásuk megszűnik az így elkészült étel fogyasztása után , majd 1928 ban Adolf Windaus kapott Nobel díjat a vitamin tanulmányozása során elért eredményeiért. 750 millió éves múltra visszatekintő vegyületekről van szó ,a D2 vitamint (ergocalcipherol ) már az egyszerű planktonok is szintetizálják , miután képes kémiailag az ultraibolya fényt megkötni , így feladata a DNS molekula védelme lehet az UV okozta károsodástól , a D3 vitamin ,a cholecalcipherol a gerincesekben jelent meg először , fő feladata a csontszövet védelme volt ,miután kiléptek a kalciumban dús tengervízből fontos volt a kalcium bepumpálása a szervezet belsejébe , majd a csonszövetbe, annak védelme és szilárdsága érdekében. A D vitamin cholesterinből képződik 270-300 nm hullámhosszúságú ultraibolya fény hatására cholesterinből a steránváz B gyűrűjének felszakadásával. Szervezetünkben főleg a bőrben képződik az egymástól kissé eltérő D2 és D3 vitamin formájában, melyek a hámszövet legalsó rétegében képződnek és a máj alakítja biológiailag hatékonyabb calcidiollá (25 hydroxy D vitaminná) majd a vesékben és a fehérvérsejtekben alakul át aktív biológiai formájává, amely már hormonként, tehát hírvivő anyagként viselkedik. A bőrben történő képzés függ a bőr cholesterin tartalmától, pigment tartalmától (melanin) és még számos tényezőtől. A fehérvérsejtek által termelt aktív D vitamin a fertőzések elleni küzdelemben játszik szerepet helyileg, a vese által termelt aktív D vitamin pedig a véráramba jutva számos sejttípus és szerv magjába jut be, ahol a D vitamin receptorhoz kötődve fejti ki azon hatásait, melyeket a továbbiakban ismertetni szeretnék. A magban történő receptorhoz kötődés számos gén átíródását indítja meg fehérjemolekulákká , ezek között vannak olyanok , melyek a kalcium bélfalon való átjutásában és a kalcium ion szállításában vesznek részt , de miután a receptor nagy hasonlóságot mutat a mellékvesehormonok és a pajzsmirigy hormonok receptoraival , illetve azokkal egy közös ún. receptor szupercsaládot alkot így a sejtosztódás, sejtdifferenciálódás, sőt a magzati fejlődés folyamatába is beleavatkozik. Gondolom a sejtosztódásról nem kell beszélnem, ismert jelenség, sejtdifferenciálódás alatt azt értjük, amikor egy őssejtből vagy embrionális típusú sejtből pl. zsírsejt vagy hámsejt vagy izomsejt képződik. Magzati fejlődés alatt azt értjük, hogy egy osztódó szedercsíra állapotban levő sejtgomolyagból különböző méretű és funkciójú szervek fejlődnek ki, melyeket jelenlegi tudásunk szerint az úgynevezett hedgehog (sündisznó) fehérjék irányítanak. A D vitamin befolyásolja a működésüket, ezáltal beleszól az egyedfejlődésbe is. A jelentősége ugye kezd emelkedni az Önök szemében? 1.)1970 től elvégzett nagy felmérések alapján számos daganat gyakorisága jelentősen megnő D vitamin hiánya esetén , itt említeném meg a tüdő , vastagbél , emlő , petefészek , prostata daganatok gyakoriságának jelentős emelkedését , melyet számos nagy , kontrollált tanulmány megerősít ( Cedric F Garland 2006 , Betty Ingraham és Beth Bragdon 2008 ) , valamint az is igazolódott , ha a népesség a megfelelő D vitamin pótlást megkapja a daganatgyakoriság drámaian csökken , akár 30-50 % kal is . A javasolt adag napi 1000 NE körül van, célszerű a 25 OH D3 vitamin vérszintjét mérni 20 ng /ml alatt biztosan alacsony, 75 ng /ml felett a daganat elleni védettség nagy. Ez a vitamin ill. hormon antiproliferativ, sejtosztódást gátló hatásával függ össze. 2.) az utóbbi években több szerző is beszámolt róla , hogy a D vitamin hiány szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában , ennek okai között szerepelhet a vérben kialakuló kalciumhiány de ennek következtében a mellékpajzsmirigy parathormon szintje is megemelkedik , mely szintén sejten belüli és kívüli kalciumszint változásokat eredményez , melyek az inzulinhatást rontják (Ken C Chiu 2004 ) , következményesen szerepet játszhat a felnőttkori típusú cukorbetegség és/vagy a testtömegnövekedés (elhízás ) kialakulásában . 3) A D vitamin legismertebb hatása a csontok mineralizációja, tehát a kalcium beépülése a szerves kollagén mátrixba, a csontgerendákba. D vitamin hiányában a csont puha marad, ez az ún. rachitis vagy angolkór, melyet először Francis Glisson írt le 1650 ben, a kenyér alumínium szennyezése okozta a mineralizációs zavart. Szegény afrikai államokban élő gyermekekben is előfordul, de inkább csökkent kalcium és foszfor bevitel okozza. Időskori formája az osteomalacia, főleg nagyon idős, szociális otthonokban élőkben fordul elő, akik valóban nem kapnak napfényt egész évben. Ezen betegekben izomgyengeség is létrejön a kalcium hiánya miatt. 4.) A D vitaminhiány fokozza a szívérrendszeri betegségek gyakoriságát, ebben több tényező játszik közre, fontos az inzulinrezisztencia kialakulása, a D vitamin gátolja a már tárgyalt renin-angiotensin –aldosteron rendszert, melynek aktivitása, mint azt már tárgyaltuk korábban -emeli a vérnyomást, Gátolja a gyulladásos cytokinek (nyirokszövet, lymphocyta eredetű hormonok) képződését, véralvadásgátló hatású (Michal Melamed, Paul Muntner 2008). A hatáshoz ugyanakkor szerintem az is hozzájárul , hogy közismerten az artériás meszes lerakódások , ún. Plakkok szövettanilag vizsgálva csontszövetből állnak, D vitaminhiányban a csont a parathormon hatására mobilizálódik a csontból és lerakódik az érfalban. Bizonyítékul szolgáljon, hogy súlyos csontritkulásban mindig jelentős érelmeszesedés is van. Ezt is hormonok irányítják, de ezekről most nem beszélnék. Nagyon magas D vitamin bevitel mellett is kialakulnak érszövődmények, de ez a D vitamin által okozott direkt kalcium emelkedés következménye lehet. 5.) fokozza az immunválaszt és védekezést, hiányában a virális és bakteriális fertőzések gyakoribbá válnak. 6.) A D vitamin túladagolható étrendileg, napi 50000 egység felett magas, kalcium szint, súlyos vesekárosodás alakul ki. Terhes anyák által szedett túl nagy mennyiségű D vitamin magzati károsodást, szellemi visszamaradottságot és arcfejlődési zavarokat okozhat. Összegezhetjük, hogy a D vitamin inkább hormonnak tekinthető, mint vitaminnak, hiszen a szervezetünk maga is előállítja. Megadott koncentrációban elengedhetetlenül szükséges szervezetünk egészséges működéséhez. Mára szerintem elég. Jó éjt

D vitamin képződés koleszterinből

A hám rétegei , a képzés helye a stratum basale .

Szép álmokat !