Kedves olvasóim!

Ma ismét a nemi hormonok és a szénhidrát-anyagcsere, és egyik legfontosabb betegségünk, az exponenciálisan növekvő cukorbetegség összefüggéséről beszélnék.

Közismert ugye, hogy a felnőttkori, vagy kettestípusú diabetes igen gyakori betegség, hátterében az inzulinrezisztencia és ennek következtében kialakuló cukor-anyagcserezavar áll. Az inzulinrezisztencia esetén az inzulin szint magas, és magas inzulinszint tudja egyensúlyban tartani a vércukor szintjét egy ideig. A Langerhans szigetek kimerülésével az inzulinhatás elégtelenné válik, csökken a cukorfelhasználás, nő a vércukorszint és kialakul a cukorbetegség, mely különböző anyagcsereutakon keresztül a sejtek károsodását okozza. Az inzulinrezisztencia kialakulásában fontos szerepet játszik férfiakban a tesztoszteron szint csökkenése, ez állatkísérletes adatokban és emberekben is megfigyelhető és alátámasztható. Gondoljanak például az ún. Klinefelter syndromára (47 XXY), mely egy viszonylag gyakori kromoszóma rendellenesség, magasnövés, nőies mellek, és meddőség jellemzi férfiakban, gyakorisága 1 % körül van, gyakoriak e betegségben az anyagcserezavarok, főleg a diabetes. A tesztoszteronszint pedig ugye az életkorral általában csökken, a diabetes gyakoriság pedig nő. Ez ugyan lassúbb folyamat férfiakban, mint nőkben, a hormonszint csökkenése sokkal lépcsőzetesebb, mint a hölgyekben, emiatt a klasszikus klimakteriális tünetek is hiányoznak és az ok is más, mint hölgyekben. Férfiakban nem a here kimerülése, hanem az agyi luteinizáló hormon pulzációjának csökkenése okozza. A legújabb vizsgálatok a cukoranyagcsere beállítása és a tesztoszteronszint között igyekeznek korrelációt kimutatni. Bizonyosnak tűnik, hogy alacsony tesztoszteronszint mellett a diabetes beállítása romlik, melyet legjobban a hemoglobin molekula cukrozott (glikált, glukoze = cukor) formájának emelkedése jelez. Ez a gyakorlatban az ún. HgbA1C mérésével történik. Magas Hgb A1C ((> 8 %) rossz diabetes beállítást jelez és az érszövődmények is gyakoribbá, válnak. Judith Brand és Nicholas Wareham cikke az ez év májusában megjelent Clinical Endocrinologyban részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Norfolkban 25000 ember bevonásával végezték vizsgálataikat. Egyértelműen kimutatták, hogy a rosszul beállított diabetes során jelentkező állandóan magas vércukorszint csökkenti a tesztoszteron szintet a here és a mellékvese funkciójának károsítása révén. Az alacsony tesztoszteron szint ugyanakkor valamilyen szintű elhízást is okoz. Növekvő számú bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a tesztoszteront megkötő fehérjének döntő szerepe van a cukorbetegség kifejlődésében (SHBG = sex hormon binding globulin). Ennek szintjét a tesztoszteron jelentősen befolyásolja. E ténynek döntő szerepe lehet a diabetes kialakulásáról szerzett ismereteink ugrásszerű fejlődésében. Emellett a tesztoszteron hiánya rontja az inzulin iránti érzékenységet, ezáltal emeli a vércukor szintjét és rontja a szénhidrát anyagcsere állapotát. A tesztoszteron pótlása igenis javít az anyagcsere állapotán. Pótlása tehát fontos. Ez a közlemény summázata is. Nemcsak és nem elsősorban a szexuális teljesítmény és az általános közérzet javítása céljából, ahogyan azt nagy elődöm Charles Brown Séquard tette, hanem a testi egészség megőrzése céljából is. Ne csak figyeljük a hölgyeket a strandon, hanem tegyünk is mindkét nem örömére. Természetesen előbb javítsunk az anyagcsere állapotunkon, menjenek el orvosukhoz és tetessék rendbe magukat, és utána vessék be magukat a nagybetűs életbe. Szép nyári napot Önöknek.

(Pótlásra a gél formát javaslom)

Hogy ilyenek legyünk !

Ezt kell tennünk

A teljes harmónia , a szellem , a test és a szexualitás .