Kedves Olvasóim ! Mai írásomban a női hormonok szív-érrendszerre gyakorolt hatásáról írnék. Közismert tény, hogy nőkben szív-érrendszeri megbetegedés a klimaktériumot megelőzően gyakorlatilag nem fordul elő, a menopausa után azonban a gyakorisága jelentősen emelkedik és néhány éven belül utoléri a férfiakban mért gyakoriságot. Ez már a kilencvenes években a női hormonpótlás fontosságára terelte a figyelmet. A korai vizsgálatok a kombinált ösztrogén/gesztagén pótlás hatékonyságát nem igazolták. Az elmúlt évek utóvizsgálatai tisztázták, hogy a pótlás jóságának szempontjából annak időzítése igen fontos. Magyarán, ha közvetlenül a menopauzát követően indítjuk el ép érrendszerű hölgyekben, akkor az jótékony hatású, később, 60 év felett elindítva, amikor már kialakult érrendszeri elváltozások vannak, akkor ez a jótékony hatás megszűnik, sőt visszájára fordul. Az ösztrogének a szív-érrendszerben bizonyíthatóan védő szerepet játszanak. Fokozzák az ér belhártyáját alkotó endothel sejtekben képződő nitrogénmonoxid mennyiségét, ezáltal értágulatot okoznak, gátolják az endotheliális laphámsejtek pusztulását ,azok un. programozott sejthalálát, a már korábban ismertetett apoptózist. Csökkentik a szív betegségeiben jelentkező szintén már tárgyalt szívizom megvastagodást, vagy szaknyelven szólva a hypertrophia létrejöttét, csökkentik a „rossz” koleszterin vagy alacsony denzitású ,(LDL) koleszterin mennyiségét. Gátolják az ér endothel sejtjeinek túlzott osztódását , vagy szaknyelven proliferációját is (túlzott megvastagodás) amely az ér keresztmetszetének csökkenését eredményezné. Ugyanakkor beleszólnak annak a biológiai egyensúlyi állapotnak a szabályozásába, amely a vérrög kialakulása és annak feloldódása között fennáll (ezt koagulációnak és fibrinolízisnek nevezzük). Genetikától függően bizonyos hölgyekben a vér fokozott alvadékonysága kerülhet előtérbe ,ezáltal a trombózis készséget fokozhatják. Ugyanakkor az ösztrogének az érfal gyulladásos paramétereinek szintjét is emelhetik főleg abban az esetben ha az ösztrogéneket szájon át adjuk. Ilyen pl a rutinszerűen mért CRP szint ( C reaktív protein ). A gyulladásos fehérjék , pl a már tárgyalt interleukinek felszaporodása a vérben és az érfalban fokozza a vérrög kialakulásának veszélyét .Bőrön át történő (transzdermális) adagolásnál ez nem jellemző (Lambrini Gouva és Agathocles Tsatsoulis ), ugyanis ezen anyagokat a máj enzimrendszerei termelik ösztrogének hatására , míg a bőrből a máj megkerülésével közvetlenül a sejtekhez jut a hormon. Az ösztrogének hatásaikat a sejtmagban levő különböző gének befolyásolásával érik el. Ebbe most nem mennék bele ,nehogy elátkozzanak:) . A végén azért megnevezem a tetteseket ( ne olvassák el , rendőrségi körirat csupán ). A lényeg az, hogy az ösztrogén szignál a menses elmaradásáig közvetlenül védi a hölgyeket. Ösztrogén hiányában az érrendszer kiterjedt károsodása áll elő. A későn elindított hormonpótlás már egy károsodott érrendszert érint, melyben az érfalat borító sima endothel réteg eltűnt, meszes vagy koleszterinben dús plakkok találhatók. Ugyanis ez idő alatt a csontrendszer dezintegrációja és a csontvesztés is bekövetkezik . Ezt a jelenséget posztmenopauzális osteoporózisnak hívjuk. Ösztrogén hiányában felgyorsul a csontbontó tevékenység. Az osteoclastok (csontbontó sejtek) és az interleukin 6 nevű már tárgyalt nyirokszöveti hormon hatására a csontszövet leépül. Fragmentumai a keringésbe kerülnek és az érfalban rakódnak le. Az érelmeszesedés, tehát tulajdonképpen nem más ,mint csontszövet lerakódása az érfalban. Magyarán ha menopauzában ösztrogént adunk, két útvonalon is gátoljuk az érrendszer károsodását, részint az érfal direkt védelme, részint a csontszövet konzerválása révén. Emellett persze magas koleszterin tartalmú, szappanszerű un. lágy plakkok is képződnek és képződhetnek. Ezen állapotban elindított női hormonpótlás már nem jótékony hatású, hanem kifejezetten veszélyes lehet véralvadást befolyásoló hatása miatt. Magyarán az érfalon képződő alvadék elzárja az eret és az adott terület keringésének megszűnését eredményezi, így az agyban vagy a szívben elhalásokat hozhat létre. Ki kell emelnünk, hogy az ösztrogének csökkentik a szívizomszövet megvastagodását, hypertrófiára való képességét. A hypertrófia jelensége jó is meg rossz is, rossz mert a megvastagodott szívizomszövet több oxygént és nagyobb vérellátást igényel, ugyanakkor jó, mert a hypertrofizált szívizom nagyobb munka kifejtésére képes. Hölgyekben magas ösztrogénszint mellett a szívizomfal vékonyabb, a kamra tömege kisebb, így már viszonylag kisebb ér elzáródása is halálos kimenetelű lehet. Férfiakban ahol a hypertrófia nagyobb, nagyobb valószínűséggel élik túl az infarktust. Ez összefügg a megfigyelésekkel és a statisztikai adatokkal. Emellett megemlítem, hogy kombinált hormonpótlás során gesztagént ( progeszteron származékot ) is adunk. A progeszteronról valahogy mindig elfeledkezünk, pedig lényeges és fontos hormon. Az emlőszövet proliferációjában legalább akkora jelentősége van mint az ösztrogéneknek. Emellett a rendelkezésre álló viszonylag kis számú irodalmi adat alapján emeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát az adrenalin, a noradrenalin valamint a szimpatikus idegrendszer befolyásolásán keresztül. Lehetséges, hogy a kezdetben észlelt kedvezőtlen tapasztalatok jórészt a progeszteron egyidejű adásának köszönhetők. Az utóbbi évek nagy tanulmányai és epidemiológiai vizsgálatai alapján az ösztrogének adása a menopauza korai időszakában, az utolsó mensest követő egy éven belül harminc százalékkal is képes csökkenteni a szív-érrendszeri történések gyakoriságát. A későn elkezdett pótlás már ilyen hatásokkal már nem bír. A nőgyógyász és az ezen kérdésekkel foglakozó endokrinológus tehát inkább legyen barátjuk, mint ellenségük. 50 év felett vagy akár korábban több ciklus kimaradását követően mindenképpen menjenek el orvosukhoz és beszéljék meg a pótlás szükségességét és a rendelkezésre álló lehetőségeket. A nagymértékű elhízás, dohányzás, súlyos magas vérnyomás, zsír anyagcserezavar már eleve akadálya a pótlás elkezdésének. Szerencsére, hála Istennek a magyar nők többsége csinos és fitt ma Magyarországon még a menopauza idején is.A tényleges öregkorig a szív-érrendszer épségének megőrzése érdekében ma már sokat tehetünk. Természetesen számos tisztázatlan kérdés van, de az eredmények mindenképpen biztatóak. Köszönöm, ha megint figyelmet szenteltek nekem!

Ösztrogén hatások az agyban , a szív érrendszerben és a zsírszövetben .

Ugye mindenki ezt szeretné !?

Calcineurin A - szívizom hypertrophiát gátló fehérje ,

az ösztrogének csökkentik a szintjét

Nitrogen monoxid synthase -az estrogenek fokozzák a szintjét

Steroid receptor coactivator 3 antiproliferativ hatás

prostacyclin , prostaglandin I2

Modulator recognition factor 1

Csak néhány a molekuláris főbűnösök közül !