Az ösztrogének szintje a nők reproduktív  életciklusa során jelentős változásokat mutat, beleértve a menstruációs ciklust, a szülést követő időszakban, a szoptatási időszakban, a váratlan tüsző éréskor, pubertás és a menopausa idején. A hirtelen ösztrogén megvonás következében  kialakuló ösztrogénhiány hangulati betegségeket okozhat, beleértve a depressziót is. A hangulati labilitás a menstruációs ciklus utolsó öt napján és a következő ciklus első két napján a legerősebb. Cassetti és munkatársai  ki is mutatták, hogy a szerotonin szint jelentősen emelkedik a ciklus 7-19  napjáig. A pszichés stabilitás ekkor a legnagyobb hölgyekben . A felsorolt jelenségek az ösztrogének agyi hatásaival függenek össze. Ismert, hogy a hangulati élet szabályozásában az agy és elsősorban a hypothalamus szerotonin és dopamin szintjének aránya fontos szerepet játszik. Nem véletlenül nyúlunk a csokoládéhoz, amely a szerotonin szintet növeli az agyban. Az ösztrogének, főleg az ösztradiol fokozzák a szerotonin transzportját két idegsejt között, ezátal növelik a szerotonin hatást. A szerotonin hiánya depressziót okoz. Ösztrogén hiányában az idegsejtek szerotonin felvétele csökken a fentebb elmondottak alapján. Az ösztrogének ezen hatásukat az agy számos pontján fejtik ki , így a homloklebenyben, a szaglókéregben  és a korábban már említett gyönyörközpontként elhíresült nucleus accumbensben. Remélem emlékeznek még rá. Ezen hatásait a hormon az ún . ösztrogén alfa receptorain fejti ki. A tesztoszteronnak ugyanilyen hatásai vannak, miután enzimek hatására ösztradiollá aromatizálódik, magyarán a steránváz első vagy A gyűrűje benzolgyűrűvé alakul át. A ciklus második felében termelődő sárgatesthormon vagy progeszteron viszont inkább csökkenti az agy szerotonin szintjét és ezáltal rontja a hangulatot.  Gondoljanak a mensest megelőző ideges panaszokra.  A menopausa idején kialakuló tartós ösztrogénhiány az agyi biogén aminok szintjét drasztikusan befolyásolja  , a noradrenalin szint megnő , ez okozza a hirtelen kipirulásokat , a szerotonin szint csökken, mely hangulatromlást okoz, az acetilkolinszint is csökken, mely memóriazavarokkal jár, és csökken a dopamin szintje is ( Change before the change , Változás a változás előtt , 2002 Corio és Kahn , szóval nemcsak politikusaink akarnak változásokat , bocs ezt csak a vicc kedvéért mondtam .). Ösztrogén adása javítja a hangulatot , sokszor megfigyeljük, hogy női hormonpótlás során mégsincs igazi hangulatjavulás, ez valószínűleg a tablettákban szükségszerűen alkalmazott  progeszteron származékok következménye. Tiszta ösztrogén adás valószínűleg nem okozna ilyet , de a méhnyálkahártya állandó stimulációjának elkerülésére és a méhtestrák kockázatának csökkentése miatt van szükség erre. Talán egyszer majd lesznek olyan ösztrogénszerű anyagok, ún ösztrogén receptor modulátorok, melyek mellé nem kell progeszteront adni.  Feltételezhető, hogy a szülést követően észlelhető mániás fázist  bipoláris betegségben szenvedő nőkben a gátolt szerotonin hatás miatt kialakult dopamin túlsúly okozza . A két anyag szintje ellentétesen mozog . A növekvő dopamin hatás váltja ki a tüneteket . Alder és Cox t érdekes megfigyelést tett 1983-ban .Azon nők , akik a szülést követően 12 hétig  csak szoptattak ,jóval nagyobb depresszió rizikóval bírnak, mint azok a hölgyek akik a szoptatás mellett cumisüvegből is táplálták a babákat, ezt a  prolaktinszint változására vezették vissza, ugyanis a csak szoptató hölgyekben magasabb prolaktin szintet mértek, mint azokban akik kiegészítő táplálékot is adtak gyermeküknek. Ez esetben tehát a tejelválasztó hormon agyi hatásai lennének ludasak  a depresszió kialakulásában. Számos szerző írt a szülést követő hormonális változásokról.  Nőkben 50 és 80% közötti az un. post partum blues ( szülést követő kedélyromlás) előfordulása, ez szülés után 2 hétig ,maximum 1 hónapig tart, 10-22% között van a depresszió előfordulása, de csak 0,1-0,2% a pszichózisba átmenő depresszió aránya.  A perimenopausa időszakot különbözőképpen fogalmazzák meg az irodalomban, a legelfogadottabb definíció alapján az utolsó vérzést megelőző 12 hónappal indul. Taylor leírja, hogy a perimenopausa tumultuózus (lármás és stresszelő) endokrin történés. Az átlagos ösztrogénszintek a szokásos referencia tartományokon kívül is eshetnek, a progeszteron szint általában alacsonyabb a hypoösztrogén és a hyperösztrogén állapotok váltakozása jellemzi ezt az időszakot. Prior  igazolta, hogy az ösztrogénszint variabilitása messze a legnagyobb ezen életkorban ,beleértve a pubertást is.  Számos tanulmány igazolta az összefüggést a depresszió és a perimenopausa között. A menstruációval összefüggő migrénes fejfájás gyakorisága ilyenkor a legmagasabb. A már kialakult menopausában az effektív ösztrogénszint alacsony. A poszt menopausában lévő hölgyek csoportjában a depresszió aránya folyamatosan csökken,  sugallva azt, hogy az ösztrogénhiány nem jelent kockázatot ezen periódusban. Anpels észlelt hangulati díszfunkciókat,  memóriazavarokat és gondolkodási zavarokat a post menopausa időszakában is . Az ösztrogénhiány különböző fizikai tüneteket okoz: a bőr megvékonyodik,a koleszterinszint megemelkedik. a hüvelyi nyálkahártya száraz, vizelet tartási nehezítettség és csontritkulás alakulhat ki, ugyanakkor pszichológiai tünetek is jelentkezhetnek, probléma megoldási és memória nehézségek adódhatnak, késztetési hiány, demencia beleértve az Alzheimer kórt is. A fogamzásgátló tabletták bevezetése lehetővé tette, hogy az ösztrogén és a progeszteron szinteknek az abszolút és relatív változásának hatását tanulmányozzuk.  Az elmúlt 10 év kutatásai drámai változást nem hoztak  a fogamzásgátlók hangulati hatásának megítélésében. Úgy tűnik, hogy az egy fázisú tabletták (mind a 21 tablettában azonos mennyiségű hormon van , azonos színűek a tabletták) állandó hormonszintet biztosítanak és ezáltal a hangulati és szexuális funkciónak nagyobb stabilitást biztosítanak mint a három fázisú fogamzásgátlók. Graham és Shewin a szexuális vágy ingadozásait  figyelte meg a három fázisú fogamzásgátlót szedő hölgyeken. Ez alátámasztani látszik a mi megfigyelésünket, miszerint a változó ösztrogénszintek inkább előidéznek hangulati labilitást. Számos tanulmány ezt nem támasztotta alá,  sőt sok esetben az ellenkezőjét találták. Valószínüleg a hangulati labilitás és a fogamzásgátló szedés sokkal komplexebb ,mint korábban gondoltuk. Khan feltételezi, hogy a fogamzásgátlók a viselkedésre és a hangulatra gyakorolt hatása valószínüleg sokkal inkább attól függ, hogy milyen progeszteron származékot tartalmaznak és milyen az ösztrogén-progeszteron arány bennük.  A jövőben további vizsgálatok szükségesek, hogy a trifázisú és monofázisú fogamzásgátlók hangulati szintre gyakorolt effektusát eldönthessük. Ismerni kell a tablettákban lévő dózist, a progeszteron-ösztrogén arányt  és a fogamzásgátló szedésének  időtartamát. Összességében elmondhatjuk, hogy nőkben a depresszió jóval gyakraban fordul elő, mint férfiakban. Az előfordulási arány kb kettő az egyhez . Ez valószínűleg a gyorsan váltakozó hormonszintekkel függ össze és ennek megfelelően az előfordulás is a hormonális változások időszakában a leggyakoribb.  A hangulati élet a mentruációs ciklus 2-3. hetében a legstabilabb , tehát minden fontos programjukat , amikor fontos a higgadtság próbálják meg erre az időszakra időzíteni hölgyeim ( üzleti tárgyalások,  állásinterjú, lottószelvény kitöltése, stb ). Rosszkedvüket nyugodtan fogják rá a hormonjaikra és gondoljanak arra, hogy úgyis elmúlik, mert az ösztrogénszintjük kedvező irányban fog változn. Ne féljenek a különböző ösztrogéntartalmú készítmények szedésétől! ( Ide sorolom mind a fogamzásgátlókat mind a hormonpótló szereket .)  Remélem sikerült gondolatokat ébresztenem Önökben és várom kérdéseiket! Szép napot !

a szerotonin szint ingadozásai menstruáló hölgyekben

és klimactériumot követően

az ösztrogének és a progeszteron szintjének

ingadozásai a menstruációs ciklus során ,és

párhuzamosan az agyi serotonin aktivitás

az ösztradiol molekula , látható ,hogy az első gyűrű

aromás szerkezete

a nucleus accumbens elhelyezkedése

és ez ma már MR rel le is képezhető , még az aktivitása

is

no comment !