Ma hallgatásom után visszatérnék kedvenc témáim egyikére , a környezetet szennyező anyagok, a női hormonok ,elhízás kapcsolatára.

Mint arról már beszéltünk, ezen anyagok kiterjedten találhatók meg környezetünkben, mint vegyipari szennyeződések. Beszéltem már Önöknek a bisphenol A -ról , mely a policarbonát műanyagok szintézise és lebomlása során képződik. Ide tartozik számos ún biocid anyag ( ezeket fertőtlenítésre , algamentesítésre , rovarirtóként használjuk ). Lehetnek permetszerek, mint a szerves foszfátésztert tartalmazó pesticidek. A dioxinok, melyeket égés gátlóként,

papír és műanyag gyártás során használnak. Fa vagy textil konzerváló szerként is használatosak, megtalálhatók még festékekben és ragasztószerekben is. Fontos a klórozott bifenol vegyületek megemlítése, melyek hűtőfolyadékokban, transzformátor folyadékokban ,síkosító anyagként használnak. Ez utóbbi anyagok használatát ugyan az USA-ban már 1977-ben betiltották, de sajnos a környezetben nem bomlanak le, sőt tovább oxidálódnak még toxikusabb klórozott dibenzofuránokká.. Meg kell említenünk még olyan anyagok szerepét, mint az algamentesítésre használt tributyltin, vagy a fogfehérítésre is használt triclosan.

Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy ezen vegyületek már nem csak az előszobában, de szobánkban és fürdőszobánkban is megtalálhatók. Miután minden műanyagba csomagolva kapható, így ételeinkbe , italainkba is bekerülnek. Kiemelten emlékeznék meg a fogamzásgátló tablettákban található ethynil oestradiolról, melyek a női vizelettel a felszíni ivóvizekbe beszivároghatnak. Külön említeném meg a növényi vagy fitoösztrogénekről, melyek szerepe enyhén szólva is ellentmondásos, de erről majd írásom végén mondanék el pár gondolatot. Ezen vegyületek biológia hatásaikat természetesen a sejt különböző szervecskéiben levő un. receptorokhoz kötődve fejtik ki. Kötődhetnek közvetlenül az ösztrogén receptorhoz, ennek működését blokkolhatják, de stimulálhatják is. Kifejhetik hatásukat a tesztoszteron hatás felerősítésével, ezeket un. „testosterone enhancer” molekuláknak is nevezzük. Leggyakoribb kötődési helyük az arylhydrocarbon receptor. Ennek egyik fontos szerepe a steroid hormonok szintézisében szerepet játszó mitokondriális enzimek (CYP, vagy cytochrom P450 enzimek) mennyiségi szabályozása. Maga az arylhydrocarbon receptor az őt megkötő, szállító fehérjével együtt bejut a sejtmagba, és ott a DNS molekulához kötődve indukálja a különböző enzimek szintézisét, de kölcsönhatásba lép az ösztrogén receptorral is. Ezen keresztül természetesen az ösztrogén hatást is megváltoztatja.

Az ábrán bal oldalon a sejtközötti térben lévő endokrin disruptorok , középen a sejt citoszolja , jobb oldalon a sejtmag egyszerűsitett vázlata.

Az ábra azt szemlélteti , amint a disruptor anyagot megkötő receptorok

beszállítják az információt a sejtmagba .

A CYP1A1 enzimnek fontos szerepe van az oestradiol lebontásában . Az amerikai internetes irodalomban pl. igen elterjedt közvélekedés, hogy az oestradiol bomlása során jó és rossz ösztrogének is keletkeznek. A jó ösztrogének úgy jönnek létre, hogy a 4 gyűrűből és 17 szénatomból álló szteránváz kettes szénatomján jön létre a molekula lebontása , a rossz ösztrogének viszont akkor jönnek létre ha a tizenhatos szénatomnál jön létre a bomlás.

 Az ösztradiol molekula szerkezete ,alul a 2. felül a 16. szénatomon lévő

OH gyök .

A bomlástermékek arányának megoszlásában a CYP1A1 enzimnek fontos szerepe van ,így levezethetjük, hogy az endokrin disruptor vegyületeknek szerepe lehet az emlő daganatok kialakulásában .

A jó (védő , protektiv ) és rossz (daganatkeltő) ösztrogének képződése

a sejtekben .

Ezt még senkinek nem sikerült bebizonyítani ,mindenesetre ez a „városi legenda” igen -igen tartja magát. A fentiekből következik, hogy az endokrin disruptor vegyületeknek komoly szerepe lehet egyrészt a szexuális működések irányításában ,pl .a fertilitási kórképek (itt a PCOS-ről szándékosan nem beszélek , mert most még hadititok !) Miután az ösztrogéneknek és az androgéneknek az agyban is fontos szerepe van a viselkedés szabályozásában, főleg a szexuális viselkedésben és a párválasztásban. Így felmerül, hogy számos viselkedési zavar ,illetve ezek gyakoribbá válása (lehet ez szexuális élettel kapcsolatos, vagy attól teljesen független, pl a gyerekeknél tapasztalható hiperaktivitási zavar), összefüggésben lehet az endokrin disruptorok koncentrációjának növekedésével. A nemre jellemző un. agyi dimorfizmus eltűnését számos endokrin disruptor molekula okozhatja az agyi steroid anyagcsere befolyásolásán keresztül.

A felső körben az endokrin disruptorok forrásai ( ételek, stb.), bal oldalon azon éleszakaszok , amikor a szervezet a legfogékonyabb ezen anyagok iránt , jobb oldalon a biologiai hatások , az alsó körben a hatás kialakulásának mechanizmusa .

A steroidok agyi hatásai fontosak a viselkedésszabályozásban .

Ha ez a kémiai trend folytatódik tovább, szép új világunkban a nemi differenciák csökkenésével kell számolni. Aldous Leonard Huxley egykori híres science fiction-ében talán nem is tévedett akkorát? Az endokrin disruptorok közül a tributyltin hatása az un. retinoid X receptorokra tisztázott. Ezen receptorok a sejt zsír és energia forgalmának szabályozásában játszanak szerepet, ennek eredményeként a zsírsejtek osztódását elősegítik, tehát kövérséget előidéző un. obesogen hatásuk van. Nem akarom vitatni a kalória bevitel fontosságát az elhízás kialakulásában, de tény hogy a környezeti szennyezésként előforduló tributyltinnek elhízást elősegítő hatása van.

Az előzsírsejtből (preadipocyta) a tributyltin hatására érett zsírsejt képződik . Kicsit az X aktákra elmékeztető , de azoktól eltérő ábra .

Pár szót írnék még, bár nem közvetlenül a témához tartozik - a növényi, vagy fitoösztrogének hatásairól. Szintén „városi legendaként” elterjedt nézet, hogy a növényi ösztrogéneknek kizárólag kedvező és jótékony hatásai vannak szemben a női szervezetben termelődő természetes ösztradiollal, mely ugye minden rosszat okoz ,olyannyira, hogy Magyarországon ne is bajlódjunk vele. Ezzel szembe állítanám C L Hughes, Jr 1988-ban tett megállapításait. A növényi ösztrogéneknek elsősorban a növény védelmét szolgálják az őket elfogyasztó állatokkal szemben az által, hogy a növényevő állatok szaporodó képességét csökkentik. Nos kérdezem én mi hova tartozunk? Mindenesetre saját orvosi praxisomból tudom, hogy a növényi ösztrogének szedése olykor még fokozza is a menopausalis tüneteket. A magyarázat nagyon egyszerű: a növényi ösztrogének leszorítják az ösztradiolt az ösztrogén receptorról, és ez által még annyi ösztrogén hatás sem lesz, mint a kezelés előtt.

Az endokrin disruptorok szerepe úgy gondolom , hogy ma már nem elhanyagolható. Az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi szervei programot dolgoztak ki ennek szűrésére . Ennek internetes linkjét felteszem. http://epa.gov/endo/pubs/assayvalidation/status.htm

És mi a helyzet Magyarországon ? Ha tud valaki valamit -kérem írja meg . Csupa fül vagyok !

Gondolom mára elég volt. Szép napot Mindenkinek!