.

Írásom befejező részében néhány gondolatot ejtenék a magzati zsírszöveti fejlődés és a felnőttkori elhízás összefüggéseiről, az étvágy szabályozásásnak méhen belüli beprogramozódásáról, és a hypothalamus- agyalapimirigy -mellékvese tengely beszabályozódásáról. Majd kiveszem nyári szabadságom és Önöket is elküldöm pihenni. Nyílván nem szükséges túl sokat beszélnem arról, hogy az elhízás gyakoriságának terjedése összefüggésben van a kettes típusú cukorbetegség a magasvérnyomás  és az ischaemias szívbetegség előfordulásával. Számos epidemiológia tanulmány bebizonyította, hogy a születési súly és a felnöttkori BMI alakulása között szoros összefüggés van. Szoros összefüggés mutatkozik az anyai és az apai születési súly és a születendő gyermek testsúlya között. Nagysúlyú édesanyáknak általában nagyobb súlyú gyermekük születik és felnöttkorban is magasabb BMI értékkel bírnak majd. Általában a magasabb születési súly nagyobb izomtömeggel párosul. A vizsgálatok alapján ugyanakkor ez a nagyobb izomtömeg csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.Valószínűleg a jobb cukorfelhasználás eredményeként . Ugyanakkor a kezeletlen vagy rosszul kezelt gesztációs cukorbetegséggel szövődött terhességből született nagysúlyú gyermekeknél inkább a zsírszövet gyarapodása és az inzulinrezisztencia jellemző. Az alacsony súllyal született gyermekekben a BMI alakulása változó lehet felnöttkorban, de jellemző a csökkent izomtömeg és a magasabb zsírszövet főleg a hasi régióban.A már korábban említett 1944-45-ös hollandiai éhínség során született gyermekek 50 éves korban mért haskörfogata nagyobb volt a normál átlaggal született gyermekeknél. A zsírszövet fejlődésében a már oly sokat tárgyalt leptin jelentős szereppel bír.Egyértelműen gátolja a hasnyálmirigyben az inzulin elválasztását. Létezik egy zsírszöveti- inzuláris tengely: mialatt az inzulin stimulálja a zsírszövet növekedését, a fokozott mértékben termelődő leptin gátolja az inzulin termelését a hasnyálmirigyben. Azonban egy adott leptinszint felett az inzulinrezisztenciához nagyon hasonló leptin rezisztencia alakul ki és az insulin termelésére kifejtett gátlás megszünik, mely hyperinzulinizmus, későbbiekben pedig kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Újszülöttekben a köldökzsinor vérében mért leptin koncentráció születéskor a születési súllyal arányos. Az alacsony súllyal született csecsemőkben a leptin koncentráció alacsony, azonban ezek a gyerekek igyekeznek utolérni normál súllyal született társaikat és leptinszintjük meg fogja haladni a normál súllyal született társaikét. Továbbiakban a magas leptinszint pedig elindítja a fentebb vázolt folyamatot.A vizsgálatok alapján a tápszerrel táplált csecsemők leptinszintje sokkal gyorsabban emelkedik az anyatejjel táplált csecsemőkhöz képest. A korai táplálkozásnak tehát a későbbi elhízásban komoly szerepe lehet. A felnöttkori elhízásban a leptin koncentráció változásainak van fontos szerepe . A születési és a későbbi súlyváltozás alalakulásában emellett a növekedési faktoroknak (IGF1, IGF2), a glucokortikoid hormonoknak és az egyébb zsírszöveti hormonoknak is szerepe van. Valószínüsíthető, hogy a már oly sokat tárgyalt IGF molekula és receptora génjeinek metilációja nagymértékben befolyásolja a családban a családra jellemző születési súlyt. Emellett fontos kitérnünk az étvágy szabályozásásra. Ismert, hogy az étvágy szabályozást a hypothalamus meghatározott területei, ne hallgassuk el, jó magyar szóval  a nucleus arculatus végzi. Vannak olyan kismolekulájú fehérjék amelyek csökkentik és olyanok  is amelyek fokozzák az étvágyat. Jellemzően fokozza az étvágyat az un. NPY, mely egy 36 aminosavból álló  u n. neuropeptid . Gátolja az étvágyat az  ACTH-val rokonságban lévő tulajdonképpen annak előanyagaként szolgáló proopiomelanocortin nevű fehérje. Vannak természetesen más anyagok is , de ezekkel most nem foglalkoznék. A zsírszöveti leptin étvágycsökkentő hatását például a proopiomelanocortin szint növelésével fejti ki. Az étvágy alakításában a legfontosabb tényező az NPY. Amennyiben az anyaállatot éheztetjük állatkísérletesen, a magzatok hypothalamusában a NPY szintje megnő, az így született bárányok étvágya és súlya a születést követően  meg fogja haladni a normálisan táplált anyaállatok kicsinyeinek súlyát.Röviden szólnék még a hypothalamo-hypophysis tengely méhen belüli fejlődéséről. A méhen belüli éhezés és alacsony születési súly magasabb kortizol szinttel fog párosulni. Olvasóim számára is jólismert jelenség, hogy egy hormonszint meglehetősen tág határok között tekinthető normálisnak ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy minden egyes embernek van egy számára ideális hormonszintje, melyet beállítódási pontnak vagy set pointnak nevezünk. Ez a set point már az anyaméhben beállítódik. Alacsony súllyal születetteknél vgy afrikai hátrányos helyzetű éhezőknél ez a set point a normál tartomány felső régiójába esik és az ACTH-ra adott kortizol emelkedés is fokozott melynek messzemenő kihatásai lehetnek felnőttkorban. Úgy gondolom korábban már erről rengeteget írtam, de a jövőben nyílván még sokkal többet fogunk megtudni róla akár a magatartás szabályozásában akár az egyes betegségekre való hajlam kialakulásában.Olvassák el Tóth Miklós kollégám nagydoktoriját a steroid termelésről ,ha érdekeltek az ügyben . Röviden összefoglalva úgy gondolom, hogy a magzati életszakasz és az anyát érő hatások igen fontosak felnövekvő egyén késöbbi életútja szempontjából. Köszönöm, ha elolvastak és sikerült valami újat mondanom. Szép , pihentető és élményekben dús nyarat  mindenkinek ! 

. 

 A leptin lehetséges szerepei .

Az ábra az étvágyszabályozást mutatja . A NPY fokozza a táplálékfelvételt , a melanocortin (POMC ) gátol. Jól látható a perifériás hormonok, leptin , inzulin , ghrelin hatása .

Az anyai steroidok , az anyai stressz , alultápláltság hatása a magzat

testi , lelki és hormonális fejlődésére és szerepe a későbbi betegségekben .

Az anyai és magzati alultápláltság .

A szenvedő alany , akin próbálkozni  lehet .