Az elmúlt évtizedekben az endokrinológia ugrásszerű fejődésének lehettünk részesei.

A 90-es években és századunk első éveiben a psychoneuroendokrinologia, magyarán az idegi szabályozás, Psychés hatások és az endokrin rendszer kölcsönhatásai kutatásának vagyunk részesei.

A biológiai szabályozás harmadik pillérét is fontosnak tartjuk - az immunrendszert - de ezt ezen előadásunkban nem érintjük.

Jelen előadásunk a tesztoszteron agyi fejlődésre gyakorolt hatásairól - az agy un. szexuális dimorphismusáról
és a tesztoszteronviselkedésre gyakorolt, bizonyított és potenciális hatásairól szeretnénk beszélni az elmúlt évek irodalma tükrében.
A hormon felfedezése Charles Eduard Brown-Séquard nevéhez fűződik, aki 1889-ben közölte le önkísérletei eredményét, mely során állati here kivonatot injektált önmagába, és észrevette, hogy megnőtt a fizikai energiája, izomereje és javultak szellemi képességei.
Magának a hormonnak az izolálását Adolf Butenandt végezte el 1935-ben.
Eleinte a kutatások elsősorban a hormon metabolikus és nemi jelleget befolyásoló hatásaira irányultak, melyek jól ismertek - jelenleg ezekről nem beszélnénk-.

A nyolcvanas évek végétől a kutatás a Psychés hatások felé irányult: (Matsumoto 1991,

Moffat és Hampson 1996,) kutatásaik eleinte főleg, az időskori szellemi hanyatlás,
visszafordítására irányultak.
A herék fejlődése a terhesség 6.-hetétől indul, irányításában fontos szerepet játszik az SRY gén, amely az Y kromoszómán (Region Y is a sex-determining gene on the Y chromosome) helyezkedik el.

A kifejlődő herékben termelődő tesztoszteronjelentős szerepet játszik a különböző agyi területek fejlődésében és az agy szexuális dimorphismusának kialakulásában.

A férfi agy mérete valamivel nagyobb a női agynál, de ez csak a termet, és testsúlybeli különbségekkel magyarázható. Bizonyos agyterületek viszont lényegesen nagyobbak férfiakban, mint nőkben.

Természetesen nem a teremtés koronájának dicsőítésére teszünk itt kísérletet, hanem vizsgálati tényeket közlünk, és őszinte hódolatunkat fejezzük ki a női nem irányában egy jelképes rózsa formájában.

A tesztoszteron molekuláris hatásai két úton magyarázhatók: az egyik a tesztoszteron aromatizációja ösztrogénná, mely során 17 ß-OH ösztradiol képződik, és ez fejti ki hatásait az agy estrogen receptorain. A másik az androgén recetorokon történő direkt hatás.

Mindkét út szükségeltetik a férfiagy különbözőségének kialakulásához és a férfias típusú gondolkodás és viselkedés kifejlődéséhez.

A vizsgálat alá bevont agyi területek, melyeken a tesztoszteronhatás valószínűsíthetően érvényesül, főleg a kéreg alatti agyi régiókban, főleg az érzelmi és vegetatív szabályozásért Felelős ún. limbikus rendszerben helyezkednek el.
1, A postero dorsalis medialis amygdala amely fontos szerepet játszik a szaglószervi információk feldolgozásában, melyek igen fontosak a férfiak szexuális viselkedésének alakításában. Ez a mag másfélszer nagyobb hím patkányokban, mint nőstényekben - a nemi különbség eltűnik a patkányok kasztrációját követően-. Ezek szerepét Cook és munkatársai vizsgálták 1999-ben.
2 Ventro mediális hypothalamus.
3 Stria terminális magjai. (De Vries and Panzica, 2006)
4 Locus coeruelus. (De Vries and Panzica, 2006) Ez a nőkben nagyobb –végre egy másik rózsa, amit adhatunk!- és szerepet játszik a pánikreakciók szabályozásában –melynek mi

Férfiak is kiváltói vagyunk –bocsánat érte!
5 A hippocampus (a memória szabályozás legfontosabb szerve) viszont nagyobb férfiakban, mint nőkben.( Madeira et al., 1995; Nunez et al.)
Ezen struktúrák fontos szerepet játszanak a szexuális és a szülői viselkedés szabályozásában.

6 A nucleus suprachiasmaticus szintén szexuális dimorfizmust mutat. Itt található az agy biológiai órája. Ez a mag kétszer akkora férfiakban, mint nőkben és alakjában is eltér.

(Swaab és munkatársai 1994.) Nagyobb óra lassabban jár, újabb riposzt a férfiaknak !!

A tesztoszteronnak az agy különböző területeire gyakorolt hatásáról nagy összefoglaló cikk jelent meg 2008 májusában a Michigani Egyetem szerzőinek
Damián Zuloaga, David Puts és Cynthia Jordan és Marc Breedlove tollából. http://ajp.psychiatryonline.org/cgi/content/abstract/153/8/974Androgens
Ígéretes eredmények állnak rendelkezésre a tesztoszteron pszichés funkciókra gyakorolt hatásairól is.
1. A térbeli memória és a navigációs készség nemi különbözőségének tisztázása tekinthető az egyik legfontosabb eredménynek. Rizk-Jackson et al., 2006; Roof, 1993; Astur et al., 1998; Jonasson, 2005).
Férfiakban a térbeli tájékozódás és a navigációs készség fejlettebbnek látszik, mint nőkben. Ezt számos kísérletes adat és szerző támasztja alá.
2. Igen lényeges a szorongással összefüggő viselkedés vizsgálata. A szorongásos megbetegedések emberben kb. 20%-os gyakorisággal fordulnak elő.
(Kessler és munkatársai 1994.) Jelentős nemi különbségek mutatkoznak e kórképek előfordulásának pervalenciájában nők és férfiak között.
Többségük különböző fóbiák. Vizsgálatok állnak rendelkezéseinkre, miszerint kémiai kasztrációt követően (elsősorban prosztata rákban) a szorongás férfiakban is jelentősen nő. (Almeida és munkatársai 2004).
3. Az androgének jelentős szerepet játszanak a hypothalamus- hypophysis - mellékvese tengelyének szabályozásában. Stresszel járó állapotokban adott tesztoszteron vagy dihydrotesztoszteron adását követően csökken az ACTH valamint a szérum kortizon szintjének emelkedése. Ezen vizsgálatok Handa és munkatársai valamint Lund és munkatársai (2004-2006) nevéhez fűződnek.
4. A Texasi Egyetem 2008-ban közzétett publikációja igen részletes elemzést közöl Pranjal Mehta és Amanda Jones tollából. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18505319

Vizsgálataik szerint, a tesztoszteron fontos szerepet játszik a magasabb pozíciók utáni és a karriervágy fokozásában. Kísérletekkel bizonyították, hogy a basalis tesztoszteron szintnek szerepe van a kortizon szint változásaiban, és a viselkedés alakulásában, győzelem és vereség esetén. Magasabb tesztoszteron szinttel bíró férfiakban és nőkben a kortizon szint csökkenés volt kimutatható győzelem esetén, vereség esetén pedig ennek jelentős emelkedése- jelezvén, hogy ezek az emberek fizikai stresszként élik meg a vereséget- (Dickerson and Kemény, 2004 Acute stressors and cortisol responses: A theoretical integrationand synthesis of laboratory research.).

A győzelem pedig megnyugtatólag hat az idegrendszerre (Teixeira és munkatársai 2005 The effects of acute relaxation on indices of anxiety during pregnancy.)

Viszonylag alacsony tesztoszteron szintet mutató férfiakban szignifikáns eltérés nem mutatkozik.

.Ez a kísérlet jól rávilágít az emberek különböző viselkedés formáira és arra a tényre, hogy ez hormonális változásokkal is járhat.
A tesztoszteronnak ezen kívül még számos pszichés hatása ismert -gondoljunk Brown-Séquard eredeti kísérleteire.Emellett az agresszivitást fokozó hatást csak szuprafiziológiás adagokban és hosszú távú szedés esetén (sportolók) sikerült igazolni.

Úgy gondoljuk az elmondottak alapján, hogy a tesztoszteron 1889-ben történt felfedezése és az azóta eltelt 120 év időtartamban az orvostudomány és a biológiai alapkutatások hatalmasat léptek előre a hormon különböző hatásainak megismerésében.

Reméljük ez a tendencia ez után is folytatódik, és a jövőben talán terápiás hatásról is beszámolhatunk.

A nagyagy és az érzelmeket szabályozó  limbikus rendszer

vázlata ( a limbikus rendszer kék szinű )