Kedves olvasóim!

A mai napon a pajzsmirigy funkcionális zavarait okozó ún. autoimmun betegségekről

szeretnék mesélni Önöknek .

Mint tudják a pajzsmirigy működési zavarai igen gyakoriak, lehet pajzsmirigy hormon alultermelés (hypothyreosis) vagy fokozott termelés (hyperthyreosis, Basedow kór, Graves kór, Flajani kór, ahány ország –annyi neve van)–de az eredmény ugyanaz – az energia háztartás zavara, pajzsmirigy hyperfunctio esetén jelentős energiatöbblet, hypothyreosis esetén jelentős energiahiány. A tünetek is ebből következnek – de erről másutt már szóltam.

A betegségek kialakulása hátterében igen magas százalékban (90 %) ún. autoimmun

folyamat ill. betegség áll.

Ahhoz, hogy ezt megértsük –pár mondatban szólnék az immunrendszer működéséről.

Tudjuk, hogy a biológiai szabályozás egyik alappilléréről van szó (idegrendszer, hormonrendszer, immunrendszer) Szerepe a saját és nem saját, vagy idegen felismerésében és eltávolításában van.

Hogyan is működik?

Az immunrendszert speciális sejtek –az ún. limfociták alkotják, amelyek szinte mindenütt megtalálhatók a szervezetünkben szétszórtan. A limfociták állandó őrjáratban vannak és ellenőrzik a sejteket a felszínükön lévő azonosítók alapján – elkérik a személyijüket.

Ők a szervezet rendőrsége.

Mi is ez a személyi igazolvány?

Molekulák, melyek a sejtek belsejében termelődnek –az ún. citoszolban. Miután azonosításuk először a szövet és szervátültetések során merült fel, nevük MHC (major histocompatibility Complex - szöveti összeférhetőségi complexek). Önmagukban fehérjemolekulák, melyek azonban megkötik a sejtben keletkező fehérjedarabkákat (polypeptid láncok), képesek felúszni (segítséggel persze) a sejt felszínére, és bemutatni –

akár egy transzparenst, hogy ez van bennünk, ne bántsatok. A limfociták ezt felismerik receptoraikkal (T sejt receptor, B sejt receptor, annak megfelelően, hogy milyen limfocitáról van szó), és békén hagyják a sejteket, ha épek. Ha károsodottak vagy fertőzöttek (vírus, baktérium) vagy degeneráltak (daganatsejtek) elpusztítják és elemésztik!

Az MHC molekulák 3 nagy alosztályba sorolhatók és minden emberben eltérnek egymástól.

Ezért nehéz szöveti donort találni.

A 6. számmal jelzett kromoszómán elhelyezkedő kb. 140  gén kódolja őket .

Az elmondottakból következően –ha működésük zavart – az immunrendszer működésének zavarát is okozzák. Miután struktúrájuk öröklődik – így az általuk okozott zavar ill. betegség is öröklődhet. 

Ahogy ez meg is figyelhető az autoimmun kórképekben -ezt én is megfigyeltem gyakorlatomban. Bizonyos MHC konstellációk esetén az autoimmun, kórképek jóval gyakoribbak. .

Miről is van szó?

 Pl. vírussal fertőződik a szövet. A benne levő sejtek fehérje-összetétele 

Megváltozik, az MHC molekulák felviszik az idegen fehérjét a sejtfelszínre és elindul az immunreakció a saját sejt és szövet ellen.

Autoimmun reakció bármely szövetben előfordulhat.

Ha csoportosítani akarjuk, vannak ún. sok szervet érintő (polysystémás) vagy egy szervet érintő (szervspecifikus) autoimmun kórképek.

A pajzsmirigyben elég gyakoriak. ezek a megbetegedések.

Miért is? 

Mert ugye a thyroxin molekula jódot tartalmaz, a táplálékkal jodidot viszünk a szervezetünkbe mely negatív töltésű ion és egy proton felvételével alakul át elemi jóddá

mely reagálni tud a tirozin benzolgyűrűjével. Remélem ezért a kis kémiai kitérőért, remélem, nem haragudtak meg nagyon, tudják-mindenkinek van gyengéje, A jodid –jód átalakuláshoz az energiát a hidrogéperoxid adja.  A H2O2 viszont erős roncsolószer, roncsolja a sejteket.

A folyamat tehát feltételezve a következő.

Van egy jelentéktelen infekció –pl. vírusfertőzés, amely megváltoztatja a sejt struktúráját,

a limfociták felismerik –létrejön egy kezdeti sejtkárosodás. Ennek kapcsán hidrogénperoxid kerül a sejtközti térbe, további roncsolás, további sejtkárosodás –fokozódó immunválasz

És létrejön egy ördögi kör és maga a betegség, ami addig tart –míg az immunrendszer meg nem nyugszik. Ez az esetek többségében azért pár hónap után szerencsére bekövetkezik,

Kb. 20 %-ban nem, ilyenkor sajnos operatív kell beavatkoznunk, vagy műtétileg- a károsodott szerv eltávolítása vagy újabban radioaktív jód segítségével (a szerv kémiai

Eltávolítása). Ez is megszünteti az immunfolyamatot.

Ma már az immunválaszt mérni is tudjuk az ún. Antitestmérésekkel, mely kötelezően hozzátartozik a kezeléshez.

Milyen pajzsmirigy autoantitesteket ismerünk?

1/ a TSH receptor ellenes antitest, elsősorban hyperthyreosisban fontos, a betegség kialakulásában és zajlásában fontos szerepe van (rövidítése: TRAK tireotropin receptor antikörper vagy Trab  TSH receptor ellenes antibody). Ha magas a szint- a betegség

nagy aktivitását jelzi, ha csökken –akkor az a javulás ill. gyógyulás jele. Tulajdonképpen

a pajzsmirigysejt felszínén lévő TSH receptorhoz kötődik, és ez által stimulálja a sejt hormontermelését.

2/ másik igen fontos antitest az un antiTPO, mely a jodid elemi jóddá történő átalakítását végző tireoidea  peroxidáz enzim ellen termelődik, Nagy sejtmembrán fehérjéről van szó, az ellene irányuló immunreakció elpusztítja pajzsmirigysejtet és hypothyreosist okoz, leggyakoribb formája az ún Hashimoto féle thyreoiditis, melyet első leírójáról neveztek el, ne keverjék össze a tábornok Hashimotoval kérem!

A két betegség tulajdonképpen keveredhet is, számos esetben látjuk, hogy mind a TRAK mind az  antiTPO egyszerre jelen van. Ilyenkor a klinikai kép is változhat, túlműködésként indul, mely spontán alulműködésbe megy át.

3/ antithyreoglobulin, -ezekben a kórképekben a jelentősége kisebb, meghatározásának

főleg a pajzsmirigy daganatos betegek gondozásában van. Jelentősége.

4/ thyreoidea microsoma ellenes antitest. Jelenleg annyira nem fontos. legalábbis én nem tudok róla.

Mint említettem nemcsak a diagnózis felállításában van az antitestméréseknek szerepük, hanem a folyamat követésében és a prognózis felállításában is.

Csökkenteni lehet a szintjüket, mellékvesekéreg hormonszármazékok ezt meg is tennék, de tekintettel a több éves lefolyásra adásuk nem jön szóba. Mint egy korábbi írásomban említettem a szelén adása is kedvező, 20 % kal is képes csökkenteni az antitest szintet,

És különösebb mellékhatás nélkül teszi ezt.

Fontos téma a jód! Ha fokozom a jódbevitelt, nő a jodidkoncentráció és természetesen

Vele emelkedik a hidrogénperoxid koncentrációja is és fokozódik a sejtpusztulás.

A hatás tehát fordított, mint amit várok. Vannak is adatok Hong Kongból, Skóciából,

hogy a kötelező jódozással nő az immunbetegek száma. Most már értik miért, ugye?

Szóval óvatosan azzal a jóddal. Napi 150 mikrogramm össz-vissz –ossza be a szervezet.

Higgyék el, megteszi.

Az immunrendszer és a hormonkutatások nagy és bonyolult és rengeteg meglepetést tartogató terület, de szerintem most megint lefáradtunk egy kicsit, én biztos.

Úgyhogy most elköszönök.

Szép és tartalmas napot Önöknek!