Régi tapasztalat, hogy a szervezet anyagcsere állapota és a termékenység között összefüggés áll fenn. A kövérség, vagy szebb szavakkal túlsúly (BMI 30 felett) negatív hatással van a termékenységre. Ezt már Hippokrates leírta „Esszé a szkítákról” szóló művében:

"Ezzel szemben Európában a szkíták földjének éghajlata változatlan és hideg. A táj teljesen sík és kopár, közepesen nedves, nagy folyók hömpölyögnek. Noha minden szkíta egyforma, azért az életmód különbsége itt is különbségeket okoz. A Meótisz-tó (a mai Azovi tenger) környékén élő nők gyermekkorukban leégetik jobb mellüket, hogy az erő a karjukba szálljon. Addig nem mennek férjhez, amíg három ellenséget meg nem öltek. Kocsikon közlekednek, sátrakban laknak: nomádok. Táplálékuk a hús, a lótej és a lósajt. Minthogy mindig egyformán hideg és ködös az éghajlat, az évszakok változása nem edzi meg az embereket: testük kövérkés, vizenyős és gyenge. Ezt maguk is tudják, és égetéssel próbálnak ezen segíteni. (Ez talán a tetoválásra utalna?) A folytonos lovaglás miatt görbe a lábuk, erősen csökken a férfiak nemzőképessége, a hideg miatt szőke a hajuk."

A kép közepén Aszklepiosz , a gyógyítás istene , oldalt Hippokratesz , a másik oldalon

pedig egy betege.

 Ezt az állítást a mai vizsgálatok megerősítik. A kövérség vagy elhízás tulajdonképpen a zsírszövet felszaporodásának köszönhető. A zsírszövet komolyan befolyásolja a hormonális miliőt, befolyással van a menstruációs ciklusra, az ovulációra és a méhnyálkahártya fejlődésére. A zsírszövet ezen hatásait különböző utakon fejti ki. Ma ezekről mesélek Önöknek. A zsírszövet fontos terepe a szteroid hormonok átalakulásának: férfihormonokat ösztrogénekké alakítja az ösztradiolt pedig férfihormonokká. Összességében ez a szabályozó szerep a szex hormonkötő fehérje vérszintjének csökkenését eredményezi (SHBG- sex hormone binding globulin). Ha a szex hormonkötő fehérje (SHBG) szintje csökken, akkor a vérben keringő szabad tesztoszteron mennyisége megnő és ez által férfihormon túlsúly áll elő. A fokozott mennyiségű zsírszövet emellett az LH (luteinizáló hormon) elválasztásának fokozásán keresztül is kifejti  hatását. Így az LH szintje az FSH-hoz képest megemelkedik. Ennek kialakításában fontos szerepet játszik a már korábban már oly sokat tárgyalt leptin nevű hormon. A leptin a zsírszövetből a hypothalamusba jutva fokozza a gonadorelin (GNRH) nevű hormon pulzációs jellegű elválasztását. Ez eredményezi, hogy az LH szint az FSH-hoz képest viszonylag megnő. Az LH elsősorban a tüszőfal külső rétegét alkotó theca sejtek férfihormon termelésére hat. Míg az FSH a belső, un. granulosa réteg ösztradiol szintézisét fokozza. Ha az LH szint nő az FSH-éhoz viszonyítva relatív férfihormon túlsúlyt fog eredményezni. Ezáltal serkenteni fogja a korai tüszőfejlődést és gátolni a domináns tüsző érését. A leptin hat a petefészkek szintjén is, gátolja a különböző szteroid hormonok, főleg az ösztradiol szintézisét a granulosa sejtekben, csökkenti a tüsző vérellátását, elősegíti az un. oxidatív károsodást is. Hatásait a legújabb eredmények alapján az inzulin hatásának gátlása révén fejti ki . A legújabb kori kutatások tehát igazolják Hippokrates állítását:

A kövérség betegség, mely gátlólag hat a tüszőérés folyamatára és ha nem is meddőséget, de csökkent fertilitást okoz és ennek hátterében hormonális folyamatok állnak.

Tápláltsági fok , leptin , insulin és a hypotalamus , hypophysis , petefészek tengely .

Az ábra jól mutatja , hogy a zsírszöveti hormonok: leptin , rezisztim és adiponektin mind a hypothalamus ,mind az ovarium szintjén hatnak,

emellett befolyásolják a petesejt minőségét ( emlékeznek , hogy a petesejtnek a második meiotikus osztódás metafázisában kell lennie

tüszőrepedéskor , energetikájának is megfelelőnek kell lennie ).Emellett a méhnyálkahártyába történő beágyazódást és az embrio fejlódését is befolyásolják .

Ma ennyit! Köszönöm, ha elolvastak!