Az érett petesejt kialakulásában az ún számfelező osztódásnak vagy másnéven a meiosisnak van döntő szerepe. Köztudott , hogy a sejtek életciklusuk végén osztódnak . Mind a 46 emberi kromoszoma információs anyaga megduplázódik és átkerül az új sejtbe . Ez a mitózis folyamata , mely során a régi sejt ún programozott sejthalálon megy keresztül az új sejt pedig tovább él . A meiosis speciális osztódás , mely során a sejtmag 46 kromoszomája és a benne lévő örökítő anyag kettéválik , az így keletkező sejtbe csak 23 kromoszoma örökítő anyaga kerül be és marad évtizedekig nyugalmi állapotban , míg a másik nemből származó szintén 23 kromoszóma örökítő anyagával nem találkozik a sexuális aktus során . Az ekkor létrejövő új sejt mindkét szülő információs anyagát , legalábbis annak a felét hordozni fogja . A sejtosztódás létrejöttében, vagy nyugalmi állapotának fennmaradásában a sejtmagot körülvevő membrán , az ún nukleáris boríték fontos szerepet játszik . Ez amellett , hogy egy két zsírrétegből álló hártya , számos olyan fehérjét tartalmaz , mely a DNS -t , annak képződését , anyagcseréjét , nyugalmi , vagy aktív állapotát koordinálja . A magzati petefészekben már éretlen petesejtek jelennek meg a 12 . terhességi héttől és számuk a 7. terhességi hónapig növekszik . melyek kvázi nyugalomban maradnak egészen a nemi serdülés időszakáig .

A sejtosztódást fázisokra bontjuk . A sejtek osztódásai közötti időtartam az ún . interfázis , melyet 3

szakaszra bontunk . Első szakasza a sejt nyugalmi állapota , az ún G0 fázis , az osztódást megelőzően a sejtben fokozott DNS és fehérjeszintézis indul meg , ez az ún G1 majd S (szintézis ) szakasz ,ezt követi egy rövid ideig tartó G2 szakasz . Az osztódási fázis első szaka a profázis , mely során a DNS fonal kromoszómákba rendeződik , ebben a fázisban láthatók mikroszkóp alatt a sejt kromoszómái .A profázis is öt alszakaszra bontható , ezek a leptoten , zygoten , pachyten , diploten és diakinesis fázisai . E petesejt fejlődése szempontjából talán legfontosabb a diploten szak.Ebben a fázisban az ikerkromoszóma párok szorosan egymáshoz rendeződnek és megtörténik a két kromoszóma közötti DNS szakaszok cseréje , az ún crossing over . Ez biztosítja az egyedek variabilitását , tehát , hogy az ivarsejt apai és anyai géneket is tartalmazzon .Ugyanakkor az osztódás ebben a szakban le is áll és ebben az állapotban marad egészen addig a pillanatig , míg felnőttkorban a tüsző fejlődése el nem indul . Ez az ún primér oocyta még 46 kromoszómát tartalmaz . A tüsző fejlődése során alakul ki az ún osztódási orsó , amikor a kromoszómák a sejt osztódási síkjába rendeződnek ( metafázis ) . Majd egy motoros fehérjékből álló tubulus (csövecske) rendszer révén a sejt egyik és másik pólusába vándorolnak ( anafázis ) és a osztódás befejezéseként kialakul ismét a maghártya és a sejt kettéosztódik (telofázis). A meiosis során ugyanez a folyamat gyorsan megismétlődik , de ebben a szakban már nincs kromoszóma duplázódás és crossing over sem . Ez a második meiotikus osztódás . Az érett petesejt egészen az esetleges megtermékenyüléséig a második meiotikus osztódás metafázisában marad . A spermiummal való találkozásakor fejeződik be az osztódása , ebben az állapotában természetesen már csak 23 kromoszómát tartalmaz .

A ciklus felső részén a meiotikus profázis I., mely a magzati petefészekben

alakul ki , alul a második meiotikus osztódás metafázisa mely az érett tüsző

re jellemző .

A petesejt kialakulása és teljes kifejlődése egy több évtizedig tartó folyamat , melyben a meiotikus sejosztódás és a petesejtet körülvevő környezet és az azt alkotó sejtek játszanak döntő szerepet . A teljes kifejlődéshez való döntő lökést pedig természetesen a spermiummal való találkozás adja meg .

A számfelező osztódás kialakulása az evolúció során a biológia nagy talányai közé tartozik . A legújabb kutatások alapján ebben a ribonukleinsavhoz kötődő fehérje , a Mei2 játszik szerepet .

A mitotikus útvonalnál a Mei2 termelés gátlódik , ebben az Mmi 1 játszik szerepet . A kutatásban

élenjáró tokyói munkacsoport alapján úgy tünik , hogy a mitózis tápanyagban dús környezetben jön létre , tehát a sejtek , szövetek szaporodnak , tápanyagban szegény környezetben meiosis jön létre .

Ennek biologiai értelme talán az , hogy ilyenkor a sejt ivarsejté esetleg spórává alakulva felkészül a szebb , tápanyagban gazdag jövőre . Emberi petefészekben párhuzamosan mindkét folyamat lezajlik,hogy miért – ez még a jövő titka . A születéskor meglévő petefészekben 1-2 millió éretlen petesejt található .

A tüszők és a petesejt érése a pubertást követően indul , egy -egy ciklusban 10-20 tüsző fejlődik , de általában csak egy jut el a teljes érésig és az ovulációig . A tüsző fejlődése több szakaszra bontható . Nagyon korai , ún primordiális tüsző tartalmaz egy meiotikus profázisban lévő petesejtet , melyet laphámszerűen granulosa sejtek vesznek körül . A tüszőfejlődés korai szakasza nem függ a későbbi érésben oly fontossá váló agyalapi mirigy által az FSH -tól (follikulus stimuláló hormon) és az LH tól ( luteinizáló hormon ). Szoros molekuláris kapcsolat van a petesejt és az őt körülvevő granulosa sejtek között . A granulosasejtek által termelt , elsősorban fehérjetermészetű anyagok egyrészt képesek aktiválni a primordiális tüszők érését , ilyenek a Kit ligand , a transforming growth faktor alfa ( átalakító növekedési tényező alfa ) és az epidermal growth factor (hámszöveti növekedési faktor ). Más fehérjék viszont gátolják azt , ilyen az anti Müllerian hormon .A petesejt viszont olyan anyagokat termel ,melyek a tüsző fejlődését szabályozzák . A tüszöfejlődés ezen korai szakasza több hónapot vesz igénybe , ebből az első 6 hónap független a hipofízis eredetű hormonoktól , ugyanakkor a fejlődés utolsó két hete gonadotropin ( hypofízis hormon) függő .

A tüszőfejlődés elindításában az androgének játszanak fontos szerepet . Amint a tüsző eléri a 2-5 mm közötti nagyságot , válik érzékennyé az FSH iránt . 6-8 mm nagyságnál képes androgénekből ösztrogéneket előállítani az aromatáz enzim segítségével . Az FSH hatására megjelennek az LH receptorok a granulosa sejteken , melyek döntő szerepet játszanak a tüsző végleges megérésében és a tüszőfal megrepedésében . A petesejt érésében a tüszőfolyadékban lévő ösztradiolszint és a már az említett növekedési faktorok is döntő szerepet játszanak .Az androgéneknek tehát fontos szerepe van a korai tüszőfejlődésben , hatásukra megnő az FSH receptorok száma a granulosa sejteken , de a petesejt felszínén lévő IGF 1 ( inzulinszerű növekedési faktor 1 )receptorok száma is megnő . Fokozott férfihormon hatás esetén , pl. policisztás ovarium syndromában a tüszők fejlődési üteme megváltozik , emellett a petesejten belüli gének eloszlása is eltér a normál petesejtétől , emellett más a cukorfelhasználásuk is . Dumesic és Abbott vizsgálataiban a petesejtekben működő 8123 génből 374 gén mutat eltéréseket az egészséges petesejt génjeihez képest . Ezek elsősorban a meiosis folyamatában játszanak szerepet . Tehát policisztás ovarium szindromában nemcsak a tüszőfejlődés , hanem maga a petesejt is eltér a normálistól . Magyarán hiába repesztjük meg a tüszőt , segítjük az ovuláció létrejöttét , a petesejt maga is eltér a normálistól , nem biztos , hogy ugyanabban a meiotikus fázisban van , amiben lennie kellene , így megtermékenyíthetőségének lehetősége is kisebb . A tüsző és petesejt fejlődésben a zsírszöveti és metabolikus hormonok , így a leptin és az inzulin is szerepet játszik . Mára azonban már úgy gondolom , hogy elég volt . Pihenjenek jól ! Majd folytatom . Gondolom már kezdik sejteni hova akarok kilyukadni . Igen a PCOS -t kezdjük körüljárni . A hormonális eredetű meddőség egyéb formáiról is szót ejtünk majd !