Kedves Olvasóim !

Mai írásomban egy csúnya hangzású , de megfelelő kezelést nyújtva , viszonylag jó prognózisú betegségről , a pajzsmirigy daganatos elváltozásáról fogok írni . Írásom az ohioi egyetem ez évi nagy áttekintő tanulmányán alapul , melyet David A. Liebner; Manisha H. Shah vázolt fel . Az elmúlt évben 45000 új pajzsmirigy rákos megbetegedést regisztráltak az Egyesült Államokban (Altekruse ) , mely 2,5 szeres növekedést jelent az 1970-es évekhez viszonyítva (Davies and Welch ) . A pontos ok ismeretlen , lehet a pontosabb diagnózis , bár akkor én már dolgoztam , emlékszem azon időkre , igen nagy tudású kollégák , egykori tanáraim praktizáltak akkoriban , nem gondolnám , hogy mi most annyival jobbak vagyunk . Ez körülbelül olyan, mintha valaki azt akarná állítani , hogy Dzsuzsák Balázs ezerszer jobb focista mint az akkor idők fekete gyöngyszeme , Pelé vagy a nemrég elhúnyt, általam oly nagyra tartott futball legenda , Albert Flórián . Szóba kerül még a környezeti ártalmak jelentősége , mely azonnal nullára redukálódik , ha konkrétumokra kerül sor , gondoljanak a tiszai ciánkatasztrófára , az ajkai zagykárra , mely a hivatalos közlések alapján apró incidens volt csak , nem is értik a hivatalos szervek , hogy az átlagember miért is említi meg egyáltalán . Szerintük már meg is ehető az a talaj , amelyben még két éve csecsemők teste feküdt holtan .Egyéb magyarázat hiányában mégiscsak úgy tűnik , hogy a környezeti károsodás felelős a daganatos betegségek számának növekedésért . Jelenlegi vezető pártunk és kormányunk kívánságának megfelelően azért gyorsan borítsunk fátylat ezekre az aprócska tényekre .Szóval a pajzsmirigy rákok gyakorisága nőtt Amerikában és erről szól a kérdéses közlemény . "Egy év terápia után a pszichiáterem azt mondta nekem: Lehet, hogy az élet mégse való mindenkinek ?" Larry Brown kosárlabdaedző szavai ezek . Igaza volt ? Válaszom – nem !! A pajzsmirigyrákok jól gyógyíthatóak . Időben operált betegekben az 5 éves túlélés 99% , távoli áttétek esetén is 58% . A pajzsmirigyrákok különböző szövettani típusba tartoznak : papilláris , folliculáris , Hürthle sejtes , medulláris és anaplasticus rákok . Ezek közül az első 3 a jól differenciált rákos daganatok közé tartozik és ezekre vonatkozik a fenti statisztikai adat . A medulláris rákok túlélése sokkal rosszabb , 1 év körül van . Az anaplasztikus rákoké pedig még rosszabb , ezek hál istennek ritkák és főleg igen idős korban fordulnak elő . A pajzsmirigydaganatok 2-8 %át adó medulláris rákok genetikai determináltsága jól ismert . E betegekben a RET protoonkogén családi mutációja mutatható ki . A megértés kedvéért: a sejt osztódása irányított folyamat ,ha nem az lenne -vagy dupla akkorára nőnénk , mint amekkorák vagyunk , vagy feleakkorára zsugorodnánk . A testtömeg és az egyes szerveké is életünk során alig változik . Amikor egy sejt kettéoszlik , a régi sejt elpusztul -ez az apopózis, vagy programozott sejthalál , az új sejt pedig tovább él és funkcionál . A sejtoszlás megindítása a sejten kívülről szignál molekulák hatására következik be és a sejt felszinéről egy nagyon bonyolult soklépcsős folyamat következményeként éri el a sejtmagot és annak DNS állományát , ahol végülis a sejtoszlás lezajlik . A sok lépcsőben azt értem , hogy számos fehérjetermészetű anyag vesz részt benne meghatározott sorrendben . Ez az ún MAPK-ERK szignál . Ebben vesz részt a RET fehérje is . A mutáció többféle lehet :

létezik az úgynevezett inaktiváló mutáció , mely során a fehérje hatástalanná válik és van az aktiváló jellegű mutáció , mely révén a fehérje állandó jelet visz le a sejtmagba és folyamatos oszlásra kényszeríti a sejtet ( angolul gain of function= a hatás felerősödése ) . Újabb vizsgálatok egyéb daganatokban is igen nagy százalékban mutatják ki ezen szabályozó fehérjék mutációját . Nem akarom részletekbe menően tárgyalni ezeket , de remélem érthetővé válik , hogy e fehérjékből álló vízesés mutációi révén a sejtszaporulat és persze főleg a károsodott sejtek szaporulata megnő , mely daganatképződéshez vezet . A mutációk leggyakoribb formája az ún. pontmutáció . A fehérjemolekula kódolását a DNS meghatározott szakaszai végzik , ezeket nevezzük ugye géneknek . Egy aminosavat három nukleotida kódol , ezek egy nitrogént tartalmazó bázisból , egy foszfátcsoportból és egy hozzá kapcsolt cukormolekulából , a dexoxyribózból állnak .A bázis lehet citozin , adenin , timin vagy guanin .Lényeg az , hogy 3 bázis kódol egy aminosavat , rövidítve CAT ( citozin -adenin- timin ), GTA (guanin -timin -adenin ) és számos kombináció előfordulhat . Egy bázis kiesése elegendő az aminosavsorrend megváltozásához , tehát a lánc azon pontjára nem valin , hanem alanin kerül például . Ez a fehérje térbeli szerkezetében már döntő változást eredményezhet , mely kihat a fehérje működésére is , daganatok esetében a hatás felerősödése típusú mutáció alakul ki . Számos jelátviteli fehérje szerepel a MAPK -ERK szignálban , ezek számos és jellemző mutációját leírták különböző daganatokban . A BRAF gén ( a RAF fehérjét kódoló gén ) gén mutációját 36-69 % ban írták le különböző szerzők papilláris és folliculáris pajzsmirigy rákokban (Xing 2005. , Travisco 2004 ) A RAS gén mutációját pl . 50-70 % ban írták le különböző szerzők . Bizonyos gének mutációja a daganat agresszivitását is befolyásolja . A jelsorozatot részletesen bemutató ábrát a szöveg végén mutatom be és néhányat az említett anyagokból , mutatva , hogy tényleg létező és megjegyezhetetlen nevű fehérjékről van szó . Bizonyos hormonok , gondolok itt az inzulinra , mely nemcsak vércukorszintet szabályoz , hanem osztódást elősegítő hatása is van képesek a daganat kialakulást elősegíteni , ha túl nagy mennyiségben vannak jelen a szervezetünkben . Emlékeznek ugye a már unásig tárgyalt inzulinrezisztenciára vagy a cukorbetegség inzulin kezelésére , ahol szintén az élettani adagot jócskán meghaladó inzulindózisokat használnak . Vagy gondoljanak a különböző steroid molekulák osztódást elősegítő szerepére ( pl. ösztrogének és az emlőrák ).Utóbbi jelenségeknek nincs nagy szerepük a pajzsmirigyrákok létrejöttében .Jelen tudásunk szerint tehát kijelenthetjük , hogy a rosszindulatú daganatokat a sejtek szaporodását irányító kémiai szignálok genetikai hibája okozza , mely lehet veleszületett vagy szerzett ( vírusok ,melyek beépülnek a sejt genetikai állományába , kémiai anyagok , radioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzás , mely képes a DNS molekula szerkezetét megbontani ). Daganatképzéshez vezethet azonban ezen szignálok fokozott működése is . Ma az orvostudomány azirányban halad , mely ezt a szignált igyekszik helyreállítani . Ezt nevezzük biologiai therápiának . Számos olyan anyagunk van már , amely képes befolyásolni a szignál helytelen működését . A fehérjemolekulák aktiválódását az okozza , hogy foszfátcsoportot vesznek fel , tehát kémiailag foszforillálódnak( PO4-- kémiából talán emlékeznek még rá ). A foszforillációt a kináz enzimek végzik , melyek a foszfátcsoportot az aminosavlánc bizonyos pontjaira viszik rá , ezek vagy a tirozin vagy a treonin nevű aminosavak . Ezeket a kinázokat bénítják ezek a vegyületek , melyek számkódok vagy kémiai neveik alapján kerülnek forgalomba főleg az Egyesült Államokban , de már hazánkban is kapható egy részük . Pajzsmirigy rákokban igéretes a sorafenib ( mely egy kináz gátló , más nevén BAY 43-9006 vagy Nexavar ) , a Bay természetesen a Bayer cégre utal , és látható a számból , hogy hány vegyületet próbálhatnak ki , míg valamelyikből gyógyszer lesz , ide teszem a készítmény linkjét , hátha érdekes :http://www.nexavar.com/scripts/pages/en/index.php ,

Hasonlóan hatékonynak tűnik a sunitinib (SU011248, Sutent) , szintén kináz gátló valamint ígéretes tapasztalatok vannak a pazopanibbal (GW786034, Votrient) .Ezek a vegyületek a fehérjeaktiváció gátlása mellett az erek fejlődését elősegítő VEGF -et is gátolják . A daganatnak is van szüksége vérellátásra , oxigén hiányában ugyanis elhal , az érhálózat kifejlődésében pedig a fenti anyag játszik döntő szerepet. Emellett még kismillió praktika áll az orvostudomány rendelkezésére a daganatok gyógyítása céljából . A pajzsmirigy karcinoma kezelésében a döntő szerep jut természetesen a megfelelően megválasztott műtétnek és az azt követő radioaktív jódkezelésnek , valamint az ezt követő suppressziós tiroxinkezelés is fontos . Emellett megjelentek már olyan anyagok , melyek az előrehaladottabb esetekben és a jódrezisztens daganatokban is hasznosak lehetnek , mint például a medulláris carcinoma .A pajzsmirigy daganatok kezelésében van tehát előrelépés , melyet jó hallani így ádvent előtt .

"Igéd kijelentése világosságot gyújt , értelmessé teszi az együgyűeket " Zsoltárok könyve 119 , 130.

Nyugodtan dőljenek hátra , gondolkozzanak el a hallottakon és tegyék fel kérdéseiket ! Szép napot !

A MAPK-ERK szignál

Remélem jól értelmezhető ábra , fent a sejtmembrán , alul a sejtmag , és

látható ahogy az említett fehérjék egymásnak adják át a jelet , miközben foszfátot vesznek fel .

Ras fehérjék ,a RAt (patkány ) Sarcoma rövidítéséből ered , strukturájuk hasonlít arra a víruséra , mely sarcomát ( rosszindulatú kötőszövet daganat ) okoz patkányokban . Felfedezésük a múlt század hatvanas éveiben történt .

Jól látható a molekula 3D struktúrája.

Myc (c-Myc)  regulátor gén , a 8. kromoszómán kódolódik ,szintén a sejtoszlásban szerepet játszó anyag

RET proto-oncogene , mely  a receptor tyrosine kinase t kódolja ,

és 3D struktúrája

extracellular-signal-regulated kinase , sejten kívüli jelet szabályozó kináz - a nevezetes ERK , strukturáját most nem rakom fel .

Mitogen-activated protein (MAP) kinase - az osztódást előidéző ágens

által aktivált kináz -MAPK

És hosszan lehetne folytatni a sort , de minek , így is látják , hogy a drámának rengeteg szereplője van .

És a folyamat, amiben részt vesznek :

a  sejtosztódás .

A hölgy a virágokkal talán megnyugtatóbb látvány . Köszönöm a

türelmüket !!