Kedves klubtársak! Remélem nagyon boldogan telt ez a gyerekkorom óta legszebbnek tartott ünnep, elhalmozták egymást szeretetükkel, a karácsonyi bőséges asztal várta Önöket, a gyomrukat és súlyukat is sikerült elfogadható állapotban tartani és Jézuska elhalmozta ajándékaival Önöket. Ma pár gondolatban a pajzsmirigy göbök kezeléséről ejtenék néhány szót. Régen pajzsmirigy göbről akkor beszéltünk, ha a beteg maga, esetleg hozzátartozója, hitvese, a szomszédasszony buzgalmában tapintott valamit az ádámcsutka alatt. Ma ez a fogalomkör jelentősen kibővült, ma ugye gyakoriak a különböző egészségügyi felmérő vizsgálatok, menedzserszűrések, ezek kapcsán gyakorta rutin ultrahang vizsgálat is történik és az ultrahangos vizsgáló kolléga közli, hogy göböt lát a pajzsmirigyben. Úgy gondolom, kiderül szavaimból, hogy én ma is másként tekintek egy olyan göbre, mely hirtelen megjelenik és tapintható a beteg nyakán és másként arra, amit az ultrahangos vizsgálattal megpillant, klinikailag nem tapinthatóak és gyakran csak néhány milliméter átmérőjűek. Ezeket nevezzük úgynevezett pajzsmirigy incidentalomának, véletlen vizsgálat során talált képlet. Valamit persze ezekkel is kellett kezdeni, ezért az a konszenzus született, hogy 15 mm alatt nincs semmilyen teendő velük, olyan gyakoriak ugyanis, hogy szinte minden harmadik, negyedik ember nyakán láthatók ilyenek. Ellenőriztessük, de képzeljék el azt a szituációt, amikor 100000 ember áll a műtő előtt sorban. Felesleges és teljességgel indokolatlan. Négy centiméter felett, viszont gyakorlatilag ne is nagyon vizsgáltassunk és gondolkozzunk, úgyis műtéti megoldás szükséges, hacsak valami nagyon erőteljes kizáró ok, életkor, egyéb súlyos betegség nem áll fenn. A mondottakból kiderül viszont, hogy azt a beteget, aki úgy jön be a rendelőbe, hogy hirtelen csomó jelent meg a nyakán, vegyük nagyon komolyan. Ilyenkor mindenképpen szükséges az ultrahang vizsgálat, az izotóp szcintigráfia és az ún. aspirációs tűbiopsia elvégzése. Ultrahang során vannak az ún. echoszegény és echodús göbök, magyarán az ultrahang nyalábot könnyen átengedik vagy erőteljesen reflektálják, tehát visszaverik. Az echoszegénység a sejtdús elváltozásokra jellemző, a daganatokat ezekben kell keresni (az összes göbök kb. 5-6 % a ) , echodússág kötőszövetre utal elsősorban , tehát ezek inkább jóindulatúak . Hallgattam egy nagyon bájos olasz professzorasszony előadását, aki a göb rugalmasságából, összenyomhatóságából tud következetéseket levonni, persze azért ez annyira nem kiforrott módszer még, más kérdés, hogy ilyen készülékről Magyarországon nem is tudok. Tudják Magyarországon ez a készülékügy is más, mint máshol. Csehországban például, amikor szükségük volt egy agydaganatok műtétéhez szükséges radioaktív késre, az ún. gamma knife ra ( tudják pénzük nekik sem volt , Vaclav Havel elnök úr szózatban fordult a cseh néphez , hogy mindenki csak egy sörről mondjon le naponta, és utalja át az árát erre a célra . Néhány héten belül megvolt az eszköz. Nálunk ez egy kicsit másként működik. Visszatérve a göbökre fontos eldönteni, hogy a göb termel e hormont, tehát forró göb, vagy nem termel hormont, izotópvizsgálatnál ún. hideg terület, hideg göb. A daganat elsősorban ezekben található. Nagyon fontos emellett még a sejtek cytologiai vizsgálata, a módszer kiváló, egyre fejlődik, ma már ultrahang mellett is megcélozhatunk kritikus területeket a göbön belül, miután azonban nem minden pontjáról tudunk a göbnek mintát venni és összefüggéseiben sem látjuk a sejteket egymás mellett, ha gyanús a cytologiai kép, vagy mint említettem 4 centiméter feletti a göb, mindenképpen inkább megoperáltatjuk a beteget. Akkor biztos hatástalanítva van a bomba. Ultrahanggal észlelt göböknél hasonló a teendő. Gyógyszeresen, szájon át bevitt hormonnal kezelhetünk , és úgymond szupprimálhatjuk a göböt, a gyógyszer elhagyását követően sajnos 90 % felett ki fog újulni rövid idő alatt, látványos, de ideiglenes megoldás, kivéve talán, ha gyulladásos csomócskáról van szó. Tisztán folyadéktartalmú göböknél megkísérelhető a göb leszívása, esetlegesen tömény alkohollal vagy egy ún. szklerotizáló, hegesítő anyaggal való feltöltése, de gondoljunk arra, hogy a folyadéktömlő falában lehet daganat, másrészt a feltöltés során a puha nyaki szövetben ki tudja milyen roncsolást, idézhetünk elő. A műtét előtti vizsgálathoz a hormonmérések is hozzátartoznak persze , mindig igyekezzünk normális pajzsmirigy funkcióval bíró beteget operáltatni. Alacsony pajzsmirigy funkcióval sohase operáltassunk, adjunk előtte thyroxin származékot mindig! Műtét utáni teendők és maga a műtét , ez már egy másik történet! Még egy fontos dolog, a jó pajzsmirigy és nyaki sebész ritka emberfaj, kihalóban van (azért remélem még nem), így védett és védjük is Őket és mindig csak gyakorlott sebésszel, operáltassunk, hallgassanak a kezelőorvosukra (meg a gyógyszerészükre természetesen)! Most szép napot!

Ő már túl van rajta !?

És talán nem itt tartunk  már !