Mai rohanó világunkban a magas vérnyomás és az ehhez kapcsolódó érbetegségek egyre gyakoribbá váltak . Mai írásomban ezt járnám körbe hormonális szempontból.

A magas vérnyomás két tipusát különböztethetjük meg:

1) essentális hypertonia vagy hypertonia betegség , ahol egyetlen tünet a magas vérnyomás és ennek semmilyen szervi okát nem tudjuk kimutatni .

2) másodlagos vagy secunder magas vérnyomás , ahol ez valamelyik szervünk betegségéhez társul . Ez a ritkább betegség forma , de nem elhanyagolható számban fordul elő .

Az elsődleges magas vérnyomás okai között említeném :

• genetikai okok
• túlzott sófogyasztás
• stressz
• obesitas
  • alvási apnoe-szindrómán keresztül is
• felmerül a csökkent nefronszám szerepe is
  • koraszülötteknél
  • kis súllyal születetteknél

okai

Amásodlagos magas vérnyomás okai között leggyakrabban előforduló

betegségek a következők :

• renovascularis 5-6% (vese ér szűkület okozza )
  
• renoparenchymás 2-3%( vesekárosodás , kétoldali gyulladások )
  
• endokrin eredetű magas vérnyomás , mely kevesebb, mint 1% az irodalmi adatok szerint , (nagyobb endokrin centrumok szerint jóval gyakoribb , csak nem vizsgáljuk , ill nem gondolunk rá )
  
  • Conn-betegség
  • Cushing-kór
  • phaeochromocytoma
  • acromegalia
  • hyperparathyreosis
• coarctatio aortae( veleszületett főverőér szűkület )
  
  • fiatalokban jellemző
• gyógyszerek:
  • NSAID
  • szteroid
  • anticoncipiens
  • cyclosporin
  • EPO
  • alkohol
  • kokain
  • amphetamin
  Kis felsorolásom alapján látható , hogy a vesebetegségekhez társuló magas vérnyomás jóval gyakoribb , mint a hormonális eredetű.
• Gyógyszeres kezelésre nehezen reagáló betegeknél mindig gondoljunk rá és végezzünk ilyen irányú vizsgálatokat . Szándékosan nem írom le , hogy elsősorban fiataloknál mert már koromnál fogva is utálom az ún age -izmust , ugyanolyan megkülönböztetés mint az etnikum vagy a nem alapján történő , ezt még azért nem hallottam, hogy büntetnék .
  Túllépve ezen a kis filozófiai kitérőn az én szivemhez természetesen a hormonális eredetű hypertoniák állnak közel .
• A hormonális eredetű magas vérnyomások fő bűnöse a mellékvese , melyről a kis hír végén néhány képet is bemutatok majd , hogy elképzelhessék .
  

A mellékvese egyenként kb 7 gramm súlyú páros szerv ,

melyek a vesék felső pólusánál helyezkednek el .

Külső kéreg és belső velőállományból áll .

A kéregállomány 3 rétegű és kiterjedt funkciókat lát el .

1) a külső az ún zóna glomerulosa , mely a folyadékterek állandóságának fenntartásában játszik szerepet , fő hormonja az aldosteron , mely a vesékben a nátrium ion visszaszívódását segíti elő .

Ismert ugye Önök előtt , hogy a vízterek feloszthatók ún sejten belüli és sejten kívüli vízterekre . A sejten belül elsősorban kálium kation ( pozitiv töltésű ion ) és foszfát anion található ( negatív töltésű ion ) . A sejtek közötti térben főleg konyhasó ( nátrium kation és klorid anion ) Mondani szokás ugye , hogy a sejtek belseje az őstengerek vizére emlékeztet , a sejtek közötti víztér pedig a jelenlegi tengerek vizét tükrözi vissza . Nem voltam ott az őstengerek születésénél , elég furcsa azért elképzelni , hogy a tengervíz így átalakult , de hál istennek nem az én feladatom a kérdés megválaszolása . A két viztér közötti nagy koncentrációkülönbséget az ún nátrium-kálium pumpa biztosítja , mely a sejtmembránban található . Öröklött gyengesége lehet felelős az elsődleges magas vérnyomás kialakulásáért .

Az aldosteronra visszatérve: a vesében a nátrium visszaszívódását segíti elő ill. szabályozza . A nátrium vizet köt meg (izotoniás sóoldat ) és visszaszívódás fokozódása növeli a folyadékterek mennyiségét és persze ezáltal a vérnyomást is .emeli . Ha az aldosteron túl nagy mennyiségben termelődik , melyet általában a zona glomerulosa jóindulatú daganata okoz , magas vérnyomás alakul ki . Miután a nátrium visszaszívódása a natrium –kalium pumpa mechanizmus révén történik , igy nagyfokú káliumvesztés és alacsony kálium vérszint is kialakul , mely izomgyengeséggel és idegrendszeri tünetekkel ( átmeneti bénulások ) is járhat . Ez az ún Conn syndroma , melyet első leírója Jerome W. Conn (1907–1994) amerikai endokrinologus után neveztek el . A daganat műtéti eltávolítását követően a beteg meggyógyul és nem kell gyógyszert szednie . Sok igen neves magyar endokrinologus véleménye alapján ez az ún mineralocorticoid hypertonia nem ritka betegség , gyakoriságát akár 10 % ra is teszik . Minden magas vérnyomás betegnek illene legalább egy alkalommal aldosteron szintet mérni , főleg persze ha a beteg a magas vérnyomása mellett káliumhiányos is egyidejűleg vagy magas vérnyomása nehezen reagál vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre . Sajnos a magyar egészségügy jelenlegi helyzetében a Makó-Jeruzsálem távolság könnyű erdei sétának minősül ehhez képest .

Dr Tóth Miklós kollégám és barátom –mint tetszenek emlékezni – írt a mellékvesekéreg másik közismert betegsége –a Cushing kór kapcsán jelentkező magas vérnyomásról . Ennek az az oka ,hogy a cortisol fokozza az adrenalin vérnyomás emelő hatását , emellett mint kontrainzularis ( inzulin hatását csökkentő , ill azzal ellentétes ) hormon inzulinrezisztenciát is okoz , mely hozzájárul a vérnyomásemelő hatáshoz .

A mellékvese velő adrenalin és noradrenalin termelő daganata sem ritka betegség , igen jellemző a 200 Hgmm-t is meghaladó , rohamokban jelentkező magas vérnyomáskiugrás ,ehhez társuló rosszullétekkel .

Gyakran genetikai eredetű és családi halmozódása megfigyelhető . 10 % os daganatnak is nevezzük , mert 10 % ban kétoldali , 10 % ban mellékvesén kívül helyezkedik el , 10 % ban rosszindulatú daganat okozza .

Megoldás ugyanúgy mint a Cushing kórban jelentkező magas vérnyomásban- a műtét . Diagnosztizálása részben az adrenalin anyagcsere végtermékeinek vizeletből vagy vérből (szándékosan írtam , mivel az előbbi egyszerűbb) történő kimutatásával lehetséges ( vanillyl mandulasav és metanephrin ürítés ). A lokalizálásában az ultrahang , computer tomográfia vagy a mágneses rezonanciás vizsgálat segít .

Szintén dr Tóth Miklós Kollégám által megírt mellékpajzsmirigy túlműködésben is előfordul magas vérnyomás . Lehetséges oka a fokozott kalcium ürítés kapcsán jelentkező vesekárosodás .

Még egy betegséget emítenék meg , amely az endokrinológia hajnalától jól ismert –ez az akromegalia. Az agyalapi mirigy növekedési hormont termelő daganatáról van szó . Legismertebb akromegaliások a világtörténelemben : Ehnaton fáraó a nagy vallásreformátor és Abraham Lincoln elnök . Miután szintén kontrainzuláris hormonról van szó , valószínűleg az inzulinrezisztencia felelős a kialakulásáért illetve magának a növekedési hormonnak is van jelentős sejtosztódást elősegítő , ún proliferatív hatása , mely miatt az érfal megvastagszik , rugalmassága csökken ,nyomásemelkedés és ellenállás fokozódás alakul ki a verőerekben . A megoldás itt is az alapbetegség kezelése,mely lehet műtéti , sugárkezelés vagy gyógyszeres therapia .

Végül néhány szóban beszélnék a hormontartalmú gyógyszerek okozta hypertoniákról . A szájon át szedhető fogamzásgátlók hypertenziv hatása többször felmerült Sok betegen végzett nagy tanulmányok ezt nem támasztják alá , igyekeztem alaposan utánanézni hölgyeim !!!

Azért súlyos hypertonia esetén nem javasolnám .

Az írás végére néhány képet felhelyezek , hogy az emlitett szervek elhelyezkedését és funkcióit könnyebben megérthessék.

Remélem nem voltam túl unalmas .

Mellékvese morphologiai képek után szemléltetném a kéreg és a velő elhelyezkedését :

Láthatók az egyes rétegek , remélem tetszik .

Azért erről még lehet mit mondani nem ?

Üdv Önöknek !

Ez nem én vagyok , ő egy akromegáliás férfi .

Viszlát !