Kedves Olvasóim!

A daganatok hormonális függőségéről , kezeléséről szóló blogom 3. részében néhány szóban említést tennék azon rosszindulatú daganatokról, melyek ösztrogénfüggősége még valószínűsíthető.Ezek között első helyen a vastagbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseit említeném. Több tanulmány, így például a 2010 januárjában közzétett Women's Health Initiative Study nagylétszámú női populáción szerzett adatok alapján (162000 fő) menopausa utáni hölgyeknél a vastagbél daganat előfordulásának 37%-os csökkenését észlelték ösztrogén pótlásban részesülő nőkben az azt nem szedőkhöz viszonyítva. Hasonló adatokat kapott Angliában és Walesben végzett vizsgálatai alapján dos Santos Silva és Swerdlow is szintén nagy beteganyagon végzett szűrések alapján. Ők elsősorban a disztális (alsó )vastagbélszakasz, a végbél és a szigmabél daganatainak csökkenését észlelték és feltételezik a fogamzásgátlók védőhatását vastagbél daganatok ellen. Ugyanez a felsőbb vastagbél szakaszokban nem mutatható ki. Ennek oka nem tisztázott. A vastagbél daganatok kialakulásában természetesen egyéb okok is szerepet játszanak ,ennek részleteibe nem szándékozom belemenni. A táplálkozási tényezők igen fontosak. A kialakulásban itt is felmerül a D vitamin hiányának szerepe. Krónikus vastagbélgyulladások, mint a colitis ulcerosa vagy Crohn betegség fokozzák a kialakulás valószínűségét. Magas rizikójú betegeknél az aszpirin tartós szedése szerepet kaphat a megelőzésben. Vannak genetikailag öröklött vastagbélrákok, a leggyakoribb a Lynch syndroma vagy a Gardner syndroma.

Ezen esetekben is a gyorsan osztódó bélnyálkahártyasejtek osztódási szignáljának mutációja feltételezhető. Gyakori például a Wnt szignál mutációja, emellett a már említett p53 fehérje defektusait is leírják. Gyakorlati jelentősége számunkra annyiban van csak , hogy hölgyeim menopausa tájékán gondoljuk át a női hormonpótlás szükségességét. Alaposan beszéljék meg orvosukkal, hogy családjukban mely daganatos megbetegedések fordultak elő és ezt is vegyék figyelembe, hogy beleegyeznek-e a hormonpótlásba vagy nem.

Két olyan daganat (rák) típus van még amelyben az ösztrogének szerepet játszanak, ide tartozik a petefészek (ovárium)rák. Úgy tűnik, hogy azoknál a hölgyeknél , akik fogamzásgátlót szednek , 60%-os az ovárium karcinóma csökkenése. Hasonlóan az emlőrákokhoz valószínűsíthető, hogy a szülések és a szoptatás csökkenti a kialakulás gyakoriságát.Ugyanakkor a csak kizárólagos ösztrogénpótlás inkább fokozza a daganatok kialakulását. A már említett BRCA1 gén defektusai igen gyakoriak. A D vitamin hiány szerepe itt is felmerült. A melegebb éghajlatú naposabb országokban az ovárium karcinóma előfordulása ritkább.

Áttérve a méhtest rákos megbetegedéseire amelyek kialakulásában szintén szerepet tulajdonítanak a hormonális tényezőknek. Az ösztrogén túlsúly kedvez a kialakulásának. A rizikótényezők közé tartozik az elhízás – miután ugye a zsírszöveti aromatáz a nőkben is képződő férfihormonokat nagy mennyiségben alakítja át ösztrogénné .Hajlamosító tényező a polycystás ovarium syndroma is, miután a tüsző rendszeresen nem érik meg és emiatt az ösztrogén túlsúly és a vérzéskimaradások miatt a méhnyálkahártya megvastagodása állandó (Underwood és Cross 2009) -, és más olyan kórállapotok ahol a tüszőérés elmarad ,és a ciklusok anovulatorikusak , tehát tüszőrepedés nincs .Hajlamosító tényező a korai pubertás és a késői menopausa. Részletesebben elemezve ezt a kérdést , korai menarché esetén a kislány első éveiben rendszertelen az ovuláció, tehát kevés a progeszteron ,mely átalakítaná a méhnyálkahártyát. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a késői menopauzában is amikor is már kevés megérhető tüsző és szintén nem megfelelő a sárgatest funciója. Fogamzásgátló szedése alatt sincs ovuláció, de miután a tabletták progeszteron-szerű anyagot tartalmaznak, amely segít a méhnyálkahártya leválásában ,így ennek nincs jelentősége. Más kérdés, hogy a tabletta elhagyását követő igen gyakori un. post pill amenorrhea mennyire rizikótényező.

Úgy gondolom, hogy az ösztrogének daganatok kialakulásában való szerepét sikerült valamelyest megvilágítanom ,legalábbis rést nyitnom egy csukott ajtón és gondolom érthető ,hogy ennek gyakorlati következményei is vannak. A hormonfüggő szervekben az ösztrogének fokozzák a sejtoszlást , tehát szöveti burjánzást okoznak , a progeszteron a második fázisban átalakítja a szövetet és segít a ciklicitás fenntartásában . Egyoldalú ösztrogénhatás daganatképzéshez vezethet . A kombinált fogamzásgátlók az ösztrogénszintet csökkentve akár gátolhatják is a daganatképzést .

Kérem hölgyeim gondolkozzanak el soraimon!

Ez a bonyolult ábra talán betekintést nyújt , hogy az ösztrogének sejtszinten hogyan befolyásolják a DNS működését .

Szöveti szinten a helyzet még  bonyolultabb , mert az egyes sejttípusok ,

melyek az adott szövetet , pl emlő , felépítik is hatnak egymásra a hormonhatás következtében .

A képen az emlő kötőszöveti váza irányítja a mirigyállomány fejlődését

ösztrogéneken és az öszrogén receptoron keresztül (ER+). Olyan növekedési faktorok termelődnek , melyek ezt előidézik .

Van még mit tanulnunk !