• Az étkezés ősidők óta fontos, ha nem a legfontosabb cselekedet az ember életében. Szabályozása igen bonyolult, számos idegi és hormonális tényező befolyásolja. Életkor (pl. növekedés), élethelyzet, környezeti tényezők,fizikai aktivitás, időjárás modulálja azt.
  
• Kedvenc hasonlatomnál maradva képzeljék el megint ősünket, amint a barlang szá ja előtt üldögél és jóízűen lakmározik az elejtett mammut pecsenyéből, és hirtelen megjelenik az illatra a barlangi tigris. Emberünk szembeszáll vele, elejti, majd jóízűen falatozik tovább. Társa, aki nem vett részt a harcban dermedten az ijedtségtől üldögél a tűz mellett tovább, elveszítette étvágyát. Ki a
  
• különb legény közülük? A válasz nyilvánvaló: van a hős, és Bernard Shaw szavaival élve -van a csokoládé- katona. Ki volt az, aki jobban vonzotta a hölgyeket? Ki az, aki több utódot hozhatott létre? Hősünk, aki gyorsan reagált és meg tudta őrizni testsúlyát és így erejét. Ez egykoron a
  
• kiválasztódásnál kifejezett szelekciós előnyt jelentett. Ma ennek az embernek a leszármazottai az élelmiszer­láncok (Tesco, Auchan ) megjelenésével szelekciós hátrányba kerültek, gyakoribb közöttük az elhízás és az ezzel kapcsolatos megbetegedések. Mégis ezen ősünk ill. őseink leszármazottaival találkozunk többet, miután több utódot nemzettek, mint az már az elhízásról írt írásomból kiderült. Az étkezést megelőzi az étvágy. Mik is azok a tényezők, melyek az étvágy szabályozásában részt vesznek? Felsorolásszerűen 4 csoportra bontanám őket:
• 1 a szervezet tömeg-energia egyensúlyának megőrzése
• 2 a stressz hatása a táplálkozásra
• 3 az étkezés, mint élvezeti faktor
  
• 4 szociális tényezők, melyek a táplálkozást befolyásolják.
• A táplálékfelvétel központja ter mészetesen az agy hypothalamusában található, mely a hor­monális működéseket, és az összes vegetatív funkciónkat koordinálja, de működését számos - közelében elhelyezkedő agyterület modulálja. Igen fontos a biológiai óra szerepe is mely, mint már említettem a nucleus suprachiasmaticusban , a látóideg felett helyezkedik el. Nagyon fontos egy másik agyi mag a nucleus accumbens, mely a táplálék ízletességét határozza meg, itt található az agy gyönyörközpontja, amely számos funkcióért felelős, mint a jutalom okozta öröm, a nevetés , az agresszió, gyógyszeres vagy egyéb ( alkohol , kábítószer ) hozzászokások. Elektromos ingerlése állandó éhséget válthat ki, gyógyszeres vagy elektromos befolyásolása a depressziót is oldhatja. Jelenleg ez a mag intenzív kutatások tárgya, funkciói még meglepetéseket tartogatnak. Itt azért továbblépnék, mert nálam jóval hivatottabb neuro­logusokat kell kifaggatni ebben a témában. Megemlíteném, hogy Kínában a nucleus accumbens befolyásolásával kezelik az alkoholizmust.
• A táplálékfelvételnek van úgynevezett érző vagy szenzoros ága, mely az energiahiány érzetét juttatja el az agyba, zömmel a tápcsatornából és a zsírszövetből elsősorban hormonális úton. A 1. ábra igyekszik felsorolni ezeket .Néhányukról kiemelten szólnék.

 

 

 

• Az első felismert éhség hormon a ghrelin , a gyomornyálkahártyában termelődik , aminosavakból áll , tehát un polypeptid hormon, számos hatása van, legfontosabbak: 1/ bejutva a hypothalamus arcuatus nevű magjába
  
• fokozza két másik éhség ( vagy orexigén ) hormon elválasztását , az egyik a NPY (neuropeptide Y), a másik az ún Agouti related polypeptide ( egy kis rágcsálóról nevezték el, belőle izolálták először ) . Mindkét hormon jelentősen fokozza a táplálék felvételét.
• 2/ a ghrelin fokozza a növekedési hormon elválasztását is ( ún secretagóg ), ezáltal fo­kozza a növekedést gyermekkorban, felnőttkorban a jó közérzet megteremtéséért és a testtömeg megtartásáért felelős. Láthatjuk milyen összerendezett molekuláris kapcsolatok ezek, ugye milyen lenyűgözőek?
• 3/a ghrelin javítja emellett a memóriát, az éhség sok mindenre rávisz, ahogy mondani szokás ;).
• 4/ fokozza a gyomor és a belek ürülését is. Összegezve :a táplálkozási folyamatokban szinkronizáló szerepet tölt be. Rágcsáló emlősökben már termeltek ellenanyagot a ghrelin ellen , mely alig befolyásolható fogyást okoz az állatokban . Kutatása csak 1999-ben indult és célpontja lehet az elhízás elleni küzdelemnek.
• 5/ Aktiválja azokat az idegpályákat is, melyek a már korábban említett agyi ideg magvakhoz vezetnek, és így részt vesz a táplálékfelvétel jutalom jellegének a kialakulásában.
• 6/ A gyomorfal feszülése gátolja a ghrelin elválasztását, a ghrelin szint csökkenésére az étvágyérzet is csökken. Ez is a folyamatok összeszinkronizálását mutatja. Az étvágy szabályozásába számos egyéb bélhormon is beleavatkozik. Az inzulin az étvágyat csök­kenti a NPY és az AgRP gátlása révén a nucleus arcuatusban. Ugyanitt hat a nyombél falában termelődő cholecystokinin , mely emellett a zsírok emulgeálását végző epesavak elválasztását és az epehólyag összehúzódását is fokozza. Ezek a hormonok egyébként az agyban is termelődnek, ezért kapták a brain–gut hormonok nevet. Szinkronizálják a táplálkozást a kezdetektől a végéig. Kevéssé ismert, de klinikailag igen fontos bélhormon a polypeptide YY, mely orrpsray formájában kifejlesztetve már megjelenőben van Amerikában étvágycsökkentés és obesitás kezelésére.
• http://www.medicalnewstoday.com/
• articles/59640.php
• 
  
• Igéretesek még a GLP 1 ( glucagon like peptide 1) analógjai . Gyakorlatilag a liraglutid már forgalomban van, egyelőre antidiabeticumként, biztos olvasták a szegedi diabetes napról írt kis írásomban –igen a Victosáról van szó, már majdnem győzelem. Erősen blokkolja a nucleus arcuatus NPY- és AgRP termelő idegsejtjeit , fogyaszt .
  
• A zsírszövet és az általa termelt hormonok is erőteljesen hatnak a hypothalamusra. Legismertebb talán a leptin , erről már sokszor ír­tam, miután mindenbe belekotyog . A petefészek sárgatest funkciójának szabályozásától kezdve a vérnyomás szabályozásig. Emlékeznek még , ugye ? Az éhségérzetet csökkenti, hatását a leptin receptoron fejti ki.
• az étvágy szabályozásában.Pima indiánokban ez a receptor hiányzik, így bennük súlyos elhízás és ehhez társuló anyagcserezavarok alakulnak ki. Ez volt az első olyan genetikai elhízás, mely rávilágított a hormonok szerepének fontosságára

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

• Az étvágyat gátló agyi magvakban főleg melanocortin található ( melanocyta stimuláló hormon, pigmentsejteket stimuláló hormon, alfa, béta, gamma MSH, mind szinonim nevek ). Az eddig felsorolt, étvágyat gátló bélhormonok( PYY, cholecystokinin, GLP 1 , insulin valamint a leptin is ) egyidejűleg stimulálják a jóllakottsági központot, és blokkolják az éhségcentrumot tehát egy kettős hurok formájában szabályozzák az étvágyat. Ezt egy kis ábrán szemléltetném. Látható az egyidejű stimulálás és gátlás, legalábbis remélem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugyanez kicsit részletesebben :

 

 

 

• Az MSH vagy melanocortin egy nagy proopiomelanocortinnak nevezett fehérjéből képződik. A stressz elhárításában részt vevő agyi hormonok, a CRH ( corticotropin releasing hormon , az agyalapi mirigyre ható felszabadító hormon ) és az ACTH (mellékvesekéregre ható serkentő hormon ) fokozzák koncentrációját a jóllakottsági központban, ezáltal az étvágyat csökkentik. Ezek stressz elhárító hormonok ugyebár, tehát stressz hatására képződnek nagy mennyiségben a cortisollal együtt.

• Miért is fokozza akkor a stressz a testsúlyt, miért okoz kövérséget, ha a mellékvesekérget szabályozó hormonok csökkentik az étvá­gyat?. A válasz a következő: a cortisol ugye úgynevezett kontrainzuláris ( inzulin antagonista ) hormon, hatására a vércukor szint megemelkedik, a magas inzulin szint pedig fokozza a különböző sejtek így a zsírsejtek osztódását. Ezért nő a testsúly. Ugyanakkor a cortisolnak is szerepe van a sejtek osztódásának szabályozásában. Főleg a hasi zsírszövet gazdag un. steroid receptorok­ban, tehát az osztódást elősegítő hatás itt fog dominálni. Ezáltal jön létre a jellegzetes és nagyon veszélyes hasi elhízás a krónikus stressz hatására.

  Mit tehetünk ellene? A stresszt ugyan csök­kenteni nem tudjuk, mert az jön bőven, de a hatásait igen. Itt sajnos kevés segítséget tudok nyújtani, de javaslom a sétát, a sportot, az idő megfelelő beosztását, légző gyakorlatokat, meditációt. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a melanocortin (MSH) a táplálékfelvételt gátolja, de a szexuális funkciókat javítja, étkezés helyett nem rossz ötlet, ugye?

  Az étkezésnek a szervezet anyag-energia megmaradásán kívül szerepe van a vágy és örömérzet kielégítésében is. Ez a hatás az agy már említett más területein jön létre, mint erről már szóltam az étvágyszabályozásért felelős agyi területek tárgyalása során. Endogen opioid receptorok által közvetített hatás ez. (Olyan morfinszerű hatású anyagok ezek: enkephalinok, endorphinok, melyek a már említett, a hormonális szabályozásban lényeges szerepet játszó proopiomelanocortin nevű fehérje hasadási termékei). Ha morfin–antagonistát (naloxone -t (törzskönyvezett gyógyszer morfin túladagolás kezelésére)) adunk valakinek, az étvágy nem, de az általa okozott örömérzet jelentősen csökken. A fenfluramine nevű, jelenleg már nem forgalmazott fogyókúrás szer az étvágyat csökkenti, de az élvezetet nem, amit a táplálék­felvétel okoz. Az élvezet és jóllakottsági központok között aszimmetrikus kapcsolat áll fenn, az élvezet túlszárnyalhatja a jóllakottság érzését, emiatt nagyobb adagokat fogunk elfogyasztani, mint amennyire szervezetünknek szüksége van és ez elhízáshoz vezet .Az élvezeti értékhez a szaglási, látási és ízlelési információk mind hozzájárulnak. Mit tehetünk, hogy csökkenjen az étel élvezeti értéke? Rakjunk oregánót a mákos tésztába J? Hölgyeim és drága konyhaművészeim – a feladat adott, ugye?

  Még egy tényezőt említenék meg, amit igen fontosnak tartok, ez a társadalmi és kulturális szokások szerepe. Vannak szituációk, ünne­pek, társasági összejövetelek, amikor kötelező enni .Egy angol nyelvű útmutatóból, mely rólunk magyarokról szól:„Hospitality is measured by the amount and variety of food served. Try everything.” tehát a vendég­szeretet a felszolgált étel mennyiségén, és változatosságán mérjük. Próbálj ki mindent! Ez az étel dömping valóban hizlal, itt már nem találtam olyan hormont, amely ezt irányítaná. Remélem a szabályozással kapcsolatos kérdés kört legalábbis részben sikerült megvilágítanom, és egy részére talán választ kaptak, és megcsillantottam az elhízás kezelési lehetőségeit.

  Végezetül álljon itt Önök előtt a szárnyas oroszlán! Mit is jelent ez a jelkép? Dárius király birodalmát? Velence hatalmát? Korunk népszerű biztosítóját?- ahova a pénzünket hordjuk, hogy a jövőben úgy éljünk és együnk, mint Dárius tette? Persze a historikus tények ismeretében fel kell tennünk a kérdést, hogy meddig?