Kedves olvasóim !

A napokban elindítottam egy fórumot a sport egészségünkre gyakorolt hatásairól .

Ma egy kis vitaindítónak szánt írással szeretném bevezetni és élénkíteni ezt.

Ugye mint tudott a sportnak az általános felfogás szerint csak kedvező hatásai vannak egész szervezetünkre és egyes szerveinkre is

(érrendszer , szív pl) .

Röviden szólnék az egyes szervekre gyakorolt hatásairól , kissé bővebben a hormonrendszerre gyakorolt effektusairól.

Számos kérdés merül fel :

Mennyi időt szánjunk a sportra ?

Mi a célunk vele ?

Milyen sportot válasszunk ?

Mit várunk ettől ? Sikert vagy sikerérzést , javuló közérzetet ?

Hogyan táplálkozzunk ha erőteljes edzésmunkában van részünk ?

Nyúlhatunk eredményjavító szerekhez ?

Ugye itt aztán megint visszakanyarodunk a hormonokhoz , ill . mondjuk csillagközi nyelven szólva : " az erő sötét oldalához "

( Dart Vader nyomán ) .

Mondják , hogy térjek már a tárgyra !

Mi is történik intenzív mozgás hatására ?

Az intenzív igénybevételnek kitett izomszövet cukor égetése megnő 90 mg-ra percenként. A nyugalmi izomanyagcsere 0,63 watt/izomkg-ról 100 watt/kg-ra , de rövid ideig akár 300 Watt/kg-ra is megnőhet, tehát a nyugalmi érték 160-500- szorosára. Ennek csak mintegy 25%-a mechanikus energia, ami hasznosítódik, 75%-ban hőenergia képződik. Az izmokban kialakuló hyperthermia illetve hőkárosodás reális veszély.

A keletkező energia jórészt un. anaerob forrásból származik, tehát az izmokban levő glikogén cukorra ez pedig piroszőlősavra bomlik , ami tejsavvá alakul, ez pedig savasodást vagy másnéven acidózist okoz.

A vér cukorszintje igyekszik normális szinten maradni, de az idő múlásával esni fog amint a máj és az izomzat tartalékai kimerülnek. Ez természetesen hormonális változások következménye .

Az inzulinszint esik az un. kontrainzuláris hormonok (növekedési hormon, tyroxin, glucagon, kortizol) szintje pedig nő.

Erről később kicsit bővebben írok majd, (miután ez a fő témánk :).

Az oxygén felhasználás is nő mely az un. Fick egyenlet segítségével írható le. Lényege az, hogy megnő a vértérfogat és hosszú távon a vörösvértestek száma az un hematokrit érték ami persze fokozható erithropoetin vagy saját vér infuzió adásával , erről ugye mint közismert doppingszerekről már hallottak, de ez már a sport dart vaderi oldalát jelenti.

Folyadékvesztés is kialakul, mintegy

0,8-1,2 l sóoldat óránként.

Az adrenalin szint mintegy tízszeresére nő ami azért szintén nem veszélytelen.

Ammonia is képződik a fehérjék és aminosavak bontása során.

A folyadékvesztés következtében az agyalapi mirigy által termel vazopresszin felszabadulása és a só vesztés életveszélyes natrium  hiányt okozhat!

Az emberi agy a szív által keringetett vérmennyiség mintegy 15%-t kapja, nagy fizikai terhelésre ez csökkenhet, agyi hypoglykémia, oxigén hiány, hyperthermia és ammónia felszaporodás is kialakulhat ami súlyos agyi zavarokhoz vezethet .

Aki még úgy döntött, hogy sportolni akar az elmondottak után, még ne hagyjon magamra és ne menjen el meginni kedvenc sörét a Tv készüléke előtt.

A sportnak azért jó oldala is van, a felsoroltak inkább az élsportra vonatkoznak.

Röviden áttekintve az egyes szervrendszereket :az Amerikai Kardiológiai Társaság ( American Heart Association ) 2003 ban megszületett ajánlása alapján napi 30 perc aktiv mozgás kifejezetten előnyös az egészségmegőrzés szempontjából .

45 % kal csökkenti a stroke és a szívinfarktus előfordulás gyakoriságát , ami ugye nem kevés.

Ebben bizonyítottan szerepet játszik a koleszterin szint csökkenése , a nyomásváltozások hatására az érrendszer rugalmassága nagyobb lesz , a hypoxia hatására képződő anyagok a kiserek és az ún kollaterálisok (mellékerek ) száma megnő .

Ebben fontos szerepe van az ún VEGF eknek , "vascular endothelial growth factors"- -érrendszeri növekedési faktorok, olyan molekulacsalád ,melyek a hypoxia hatására szabadulnak fel . Ezek hormonszerű anyagok , de nem felelnek meg a klasszikus Bayliss által leírt hormondefiníciónak (nem egy speciális szerv termeli őket , mint pl a mellékvese vagy az ovarium ).

A csontrendszerre kifejezetten jó hatást gyakorol a sport , bizonyíthatóan kevesebb a

porotikus jellegű törés , az izületekre kifejtett hatásáról pedig azt emelném , hogy bár a mozgásuk az évek során aktívan sportolókban kevésbé korlátozott ,mint inaktiv életet élő emberekben , de a gyakori sportsérülések miatt a kopások és degenerativ folyamatok gyakoribbak .

Az immunrendszerre a vizsgálatok szerint

a mérsékelt aktív torna kifejezetten jótékony hatású , de a nagy fizikai megterhelések , mint pl a marathoni futás kifejezetten gyengítőleg hatnak .

Itt elérkeztünk kis írásom legfőbb mondanivalójához : a hormonrendszerre gyakorolt hatásokhoz .

1) A mozgás jelentősen emeli a növekedési hormon szintjét , mely fokozza fehérjék szintézisét , csökkenti a cukor és növeli zsírok felhasználását . Emelkedése segít a

jó közérzet megteremtésében  .

2) Ugyanígy hatnak az un endorphinok is , melyek szintén az agyalapi mirigyből szabadulnak fel , a mellékvesét irányító ACTH (adrenocorticotrop hormon ) -val rokon struktúrájú vegyületek . Csökkentik

a fájdalomérzetet , segítenek az euphória érzés megteremtését . Csökkentik a vérnyomást és a nyugtalanságot .

3) a tesztoszteron szint is megemelkedik ,

növeli az izomtömeget , fokozza szexuális vágyat és teljesítményt , csökkenti a testzsír tömegét . Fokozza az önbizalmat  és a teljesitményvágyat, de erről már egy másik előadásomban már írtam . Azért egyszer még leporolom és előveszem .

4) nőkben az ösztrogének szintje nő meg , mely hasonló hatást fejt ki . Javitja a hangulatot , növeli a libidót , szabadgyököket

megkötő antioxidás hatása is van , ezáltal gátolja az öregedési folyamatokat . Hasznos ugye hölgyeim ?

5)mintegy 30 %kal nő meg a pajzsmirigy hormonok , a thyroxin vérszintje ,mely fokozza az anyagcsere gyorsaságát és

energetikusabbá teszi a sportolót .

6) növekszik az adrenalin szintje , mely fokozza szénhidrát és zsírfelhasználást ,

szintén növeli a szervezet energiaszintjét ,

bár a szimpatikus tónus fokozódásának lehetnek kedvezőtlen sőt káros mellékhatásai is , ritmuszavarok , vérnyomáskiugrás . Fontos , hogy valamilyen intenzivebb sport megkezdése előtt legalább

egy részletesebb szűrővizsgálaton essen át a sportolni vágyó .

7) az inzulin szint csökken a fentebb már részletezett okok következtében , ez felnőtt kori tipusú diabetes kezelésében igen hasznos .

8) a glukagon szintje is megemelkedik ,melynek termelődési helye szintén a hasnyálmirigy és megakadályozza az életveszélyes vércukoresés kialakulását.

A különböző sportok különbözően hatnak a hormonrendszerre . A dinamikus , intenzivebb sportok  hormonális hatása kifejezettebb (futás , úszás ).

A küzdősportok rövidebb ideig tartanak de nagyobb energiát igényelnek .

Vannak komplementer sportok melyek kiegészítik egymást , pl a viváshoz az úszás

tartozik , mely során bekötegesedett izmainkat jól kilazíthatjuk , hogy ne csak győzzünk de jól is érezzük magunkat , ugye ? Scipio Africanus is elvonult Hannibál felett aratott győzelme után egy Stabiae melletti

thermálfürdőbe -ha jól emlékszem ! ?

Most hagyom gondolkodni Önöket és kérem , hogy szóljanak hozzá minél többen a kérdéskörhöz ! Szép napot !

http://hormonzavarok.freeweb.hu/link.htm